Adóváltozások: Nézze meg, mennyi lesz a bére jövőre!

Jövőre még mindenképpen megmarad az adójóváírás a személyi jövedelemadózásban (szja), mégpedig a jelenlegihez igen hasonló szabályok mellett – tudta meg a Világgazdaság kormányzati forrásokból. Bár az szja átalakításáról szóló végleges tervek még nem készültek el a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), a számos jogszabály-módosítási javaslat közös eleme, hogy az adójóváírás 2011-ben is az szja része marad, előreláthatólag havi 14 ezer forint körüli maximális értékkel.

A Fidesz terveiről nyilatkozott Matolcsy György is.

Új világ lesz a személyi jövedelemadózásban 2011-től – szögezte le tegnap egy reggeli tévéműsorban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra utalva, hogy a kormány mindenképpen bevezeti a korábban már kilátásba helyezett, 16 százalékos egykulcsos szja-t. Arról azonban még nem született döntés – tette hozzá a tárcavezető –, hogy a teljes átalakításra két vagy három lépcsőben kerül-e sor.

Az szja kapcsán a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy az adójóváírás kivezetése mind költségvetési, mind egyszerűsítési szempontok miatt kívánatos lenne ugyan, ám ezzel több százezer adózó kerülne a jelenleginél rosszabb adópozícióba, ezt a kabinet el akarja kerülni. Jelenleg a teljes értékű adójóváírás az adóalap 17 százalékának felel meg, 15 100 forintos havi maximummal, egészen évi közel 3,2 millió forintos jogosultsági határig. Ez utóbbinál úgynevezett „szuperbruttó” limitről van szó, ez tehát a tényleges bruttó jövedelemre vetítve valamivel évi 2,5 millió forint feletti összevont jövedelemnek felel meg.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kimutatása szerint (a tavalyi bevallási adatok alapján) az adózók mintegy 40 százalékának kétmillió forint alatt alakult az éves keresete, további 18 százalék pedig a két- és hárommillió forint közötti sávba esik. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy az szja-fizetők közel fele teljes értékű adójóváírásban részesül, és akkor az évi közel 4,7 millió forintos adóalapig élő „kiegészítő” adójóváírásról még nem is beszéltünk. Másképpen ugyanezek az adatok úgy festenek, hogy havi 210 ezer forintos bruttó (nem szuperbruttó) jövedelemig az állam 15 100 forintot „ajándékoz” az adófizetőnek minden hónapban, ezenfelül pedig valamekkora – fokozatosan csökkenő – adójóváírás havi mintegy 310 ezer forintos keresetig minden adózónak jár.

Nem csoda, hogy a kormány sem tervezi e szisztéma azonnali felszámolását. Lapunk számítása szerint a 16 százalékos szja-kulcs mellett – a szuperbruttósítás megőrzésével kalkulálva – a jelenlegi 15 100 forintos maximumot havi 14 ezer forint „környékére” lehet csökkenteni úgy, hogy a nettó jövedelem az átalakításokkal se a minimálbéresek, se az ennél valamivel többet keresők körében ne apadjon. Nem mellékes, hogy az adójóváírás biztosítja a körülbelül 70 ezer forintnál kisebb havi keresetek – kvázi a minimálbérek – adómentességét is. Mindezek alapján arra lehet számítani, hogy a jóváírás egészen 2012-ig, 2013-ig megmarad, fokozatosan csökkenő mértékben. Kivezetéséhez többek között a minimálbér jelentős megemelése adhat alapot, amire a Matolcsy György által emlegetett jövő évi 2,5-3 százalékos GDP-bővülés és annak későbbi folytatódása esetén még reális esély is lehet. Nem mellékesek a büdzsészempontok sem: az adójóváírás tavaly 277,3 milliárd forintot emésztett fel, az idén pedig 450 milliárd forint körüli „kerettel” számol a költségvetési törvény.

A költségvetési keretek fényében nem valószínű, hogy az szja-rendszer másik sok vitát kiváltó eleméhez, a tavaly elhatározott szuperbruttó adóalaphoz a kormány a közeljövőben hozzányúlna. Holott éppen egy tegnapi, a Mazars Kft. szervezésében létrejött adókonferencián hangzott el: az új kabinettel kapcsolatos várakozások a közteherviselés terén már nemcsak az adóterhek csökkentéséhez, hanem az adózást érintő adminisztráció jelentős egyszerűsítéséhez is kapcsolódnak, első helyen a szuperbruttó konstrukció megváltoztatásához.

Az NGM tegnap jelezte azt is, hogy a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése független attól, hogy változik-e a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolása. A kormány tehát a jelek szerint nem arra épít, hogy az elszámolási szabályok változásával „csúszunk be” a maastrichti limit alá.

Az NGM tegnap jelezte azt is, hogy a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése független attól, hogy változik-e a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolása. A kormány tehát a jelek szerint nem arra épít, hogy az elszámolási szabályok változásával „csúszunk be” a maastrichti limit alá. A nettó bérek alakulása -->