Az adótanácsadóknak tetszik Orbánék versenyképességet javító javaslata

Az elmúlt húsz évben kormányzati szinten mindig voltak ígéretek arra, hogy csökkennek a versenyképességet akadályozó adózási megoldások, valamint csökkennek az adminisztrációs terhek, "csak valahogy ezek mindig elsikkadtak" - emlékeztetett a húsz éves múltra visszatekintő, ma már közel kétezer tagot számláló egyesület elnöke.

Remélhetőleg a jelenlegi politikai döntést keresztül lehet vinni a gyakorlatban is, és mindazok megvalósulnak - tette hozzá.

Kiemelte: a társasági adó csökkentése az évközi változással, a 10 százalékos adókulcs bevezetésével magvalósult, amelynek következményeként nő a vállalkozásoknál maradó jövedelmek összege.

Zara László kritikai észrevételét is megfogalmazta, szerinte ez a nagyvállalkozásoknak jelent előrelépést, a kisvállalkozások esetében - 500 millió forintos adóalapig 10 százalék lett a társasági adó mértéke - nem jelent érdemi előnyt, ugyanis a vállalkozások 98 százalékának az adózás előtti eredménye az 50 millió forint alatt volt. Leszögezte: az adókulcsváltozás a kis- és középvállalkozásoknál többletforrást nem fog jelenteni.

Adataik szerint nem éri el a 600-at azoknak a nagyvállalkozásoknak és multinacionális cégeknek a száma, akiknek az árbevétele az 500 millió forint fölött van, tehát nagy adózás előtti eredménnyel rendelkezik.

Zara László véleménye szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó önmagában hosszabb távon lehet versenyképesség növelő. A megnövekedő vásárlóerő, a piacon megjelenő fogyasztás-növekedés révén visszahat a termelésre, és növelni fogja a kibocsájtásokat, a termelést.

Az egyesület elképzelése szerint - amivel pártállástól függetlenül a különböző közgazdászcsoportok is egyetértenek -, az élőmunka terheit kellene jelentősen csökkenteni.

A munkáltatót terhelő bérjárulékok csökkentése gyorsabban éreztetné a hatását is a gazdaságban, hozzájárulna a foglalkoztatás javításához - mutatott rá.

Zara László szerint a vállalkozások adminisztrációjának egyszerűsítése nem jelentene költségvetési bevételkiesést, esetleg csak nagyon kis mértékű ráfordítást igényelne.

Az összehasonlító adatok alapján Magyarországon az adminisztrációra fordított kiadások a kétszeresét érik el az Európai Unió átlagának. Az EU átlag a GDP 6,5 százaléka.

Zara László emlékeztetett arra: az unió tervei szerint az adminisztrációs terheket a felére fogják csökkenteni.

"Egyes becslések szerint Magyarországon az adminisztráció jelentős mértékű csökkentésével egy év alatt a GDP 5-10 százalék közötti összegét lehetne megspórolni anélkül, hogy a költségvetés egyensúlyában bármi is történne" - mondta az egyesület elnöke.