A további célkitűzések közé sorolta a versenyképesség növelését és a munkahelyteremtést. A következő 10 évben 1 millió legális munkahely teremtés a cél - tette hozzá.
A politikus kifejtette: a magyar kormány kiemelt programja az Új Széchenyi Terv, amely hét fejlesztési irányt fogalmaz meg. A kitörési pontok a ”gyógyító Magyarország” (egészségipar), a ”megújuló Magyarország” (zöld gazdaságfejlesztés), az otthonteremtés (lakásprogram), a vállalkozásfejlesztés (üzleti környezet fejlesztése), a tudomány és innováció, a foglalkoztatás, valamint a közlekedés (tranzitgazdaság).
Botos Balázs szerint a magyar külgazdasági stratégiát át kell gondolni. Rámutatott: Magyarország egy kis nyitott ország, amely nagyon erősen függ az exportpiaci konjunktúrától. Ennek következményeit az elmúlt években súlyosan érezte is az ország. Kedvező tendencia viszont, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg az utolsó két évben látványosan javult. Ez csak részben az exportnövekedés eredménye, további oka, hogy csökkent az import, csökkentek a beruházások, csökkent a lakossági fogyasztás is - mutatott rá.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kongresszuson hangsúlyozta: ”ha elakarjuk érni Ausztria színvonalát, akkor Ausztria-szintű gazdaságszervezési modellre van szükségünk. Enélkül nincs rá lehetőség, azért, mert az eszközeink nem lesznek meg hozzá”.
Az elnök kiemelten a határon átnyúló kamarai együttműködések fontosságát. Példaként említette a Budapest által felkarolt Duna-stratégiát. Hangsúlyozta: az Európai Unió különösen támogatja az olyan együttműködéseket, amelyek uniós és unión kívüli országok között jön létre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.