A magyar gazdaság az előrejelzésekhez képest korábban, már 2010 elején kilépett a recesszió állapotából és a növekedés üteme a második negyedévben évesítve 1 százalékra emelkedett. A magyar konjunktúra továbbra sem a hazai gazdasági döntéshozóktól, hanem a külgazdasági irányítók döntéseitől függ, áll az elemzésben.
A jelenlegi helyzetben a külső konjunktúra alakulásától függ a magyar gazdaság teljesítménye, ugyanis szinte kizárólag az exportra termelő, elsősorban könnyűipari vállalatok termelése és beruházásai tesznek hozzá a hazai össztermék (GDP) növekedéséhez. Ebből a szempontból jó hír, hogy az utóbbi hetekben több nemzetközi autóipari vállalat jelezte, hogy a következő években Magyarországon bővíti termelési kapacitását.
Mindezekkel szemben a lakosság fogyasztási hajlandósága továbbra sem mutatja a tartós fellendülés jeleit, bár meg kell jegyezni, hogy három és fél éves zuhanás után júliusban először emelkedett a hazai kiskereskedelem forgalma az előző hónaphoz képest, amit egy optimista olvasatban akár egy törékeny fordulat első jeleként is értelmezhetnénk.
Elsősorban a forint gyengülése a svájci frankkal és az euróval szemben nyomja fel a devizában eladósodottak törlesztő részleteit, másfelől a munkaerőpiacon sem látszik a fordulat kibontakozása, a munkanélküliség 11 százalékos magasságban ragadhat az elkövetkező hónapokban. Az Equilor szerint pozitív hatások a lakossági keresletben csak később jelentkezhetnek, ha a kormány valóban könnyít a devizahitelesek törlesztő feltételein.
A veszélyeket fokozza, hogy a magyar kivitel több mint 60 százalékát felvevő uniós országok többségében drasztikus államháztartási konszolidáció veszi kezdetét 2010 második fele és 2011 első fele között, aminek növekedést gátló hatásai túlnyúlhatnak az eurózóna határain, érintve olyan kapcsolt gazdaságokat is mint amilyen a magyar.
Kiemelendő, hogy a kormány a választásokat követően meghirdetett kis- és középvállalkozásokat, valamint magánszemélyeket érintő adócsökkentési programját valószínűleg nem tudja életbe léptetni 2013 előtt, ami a költségvetés bevételi oldalára nézve pozitív üzenet, viszont a hazai belső kereslet ösztönzése ellen hat. A költségvetés radikális rendbetétele miatt új bevételi források után lehet kénytelen nézni a nemzetgazdasági minisztérium, ami a bankadó hatályának elnyúlásával, valamint más iparágak esetében is hasonló különadóval fenyeget.
Forint
A második negyedév viharosabb forint gyengülése után a harmadik negyedévben enyhe megnyugvás következett be a hazai deviza kurzusában a nyári időszak folyamán. A magyar fizetőeszköz jelentősebb erősödést akadályozták a borús világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos nemzetközi tőkepiaci aggodalmak és a kormány IMF-fel történő zavaros kommunikációja.
Az Equilor elemzőinek várakozása szerint a választásokat követően rövidtávon megnyugvás következhet be a forint piacán, azonban az ősz egészét tekintve nem várható látványos forinterősödés, sőt egy-egy hangulati változásra az árfolyam rövid időszakokra újra megközelítheti a 290-es euró árfolyamszintet. Az év vége felé a magyar fizetőeszköz az euróval szembe a 275-285 forint körül stabilizálódhat.
A svájci frankkal kapcsolatban az Equilor már óvatosabb előrejelzést tud csak adni, mivel az árfolyammozgásra nagy mértékben fog hatni a Svájci Nemzeti Bank döntése egy esetleges devizapiaci intervencióról. Óvatosabb intervenciók elképzelhetőek, ezért az Equilor 1,30-1,35 euró-frank árfolyammal számol az év végére, ami a keresztárfolyamokon keresztül 210 forint körüli frank-forint árfolyamot jelenthet. Ugyanakkor az Equilor elképzelhetőnek tartja, hogy a következő években a frank ára visszacsökken a 200 forintos szint alá.
Részvénypiac
A BUX index a harmadik negyedévet sávozással töltötte követve a nemzetközi részvénypiaci hangulat hullámzásait. A BUX mozgását leginkább meghatározó négy blue chip közül két részvény értéke növekedett (Richter, Mol), két papír árfolyama pedig stagnált (OTP, Magyar Telekom) a harmadik negyedévben.
A BUX index harmadik negyedévben tapasztalt sávos mozgásból a sávkitörés irányát a nemzetközi mozgások határozhatják meg. Itt jelentős elmozdulásra a novemberi amerikai szenátusi választásokig az Equilor nem számít.
Az OTP papírok tartását javasolja az elemzés. Az Equilor úgy véli, hogy a következő negyedévben nem érdemes vételi pozíciót felvenni az OTP-ben, mivel a jellemző irány lefelé mutat.
A MOL esetében az Equilor elemzői az előző negyedévhez hasonlóan kivárást javasolnak az év utolsó három hónapjára. Ennek oka, hogy a társaság körül keringő számos bizonytalanságot keltő információ kimenetele továbbra sem ismert.
A Magyar Telekom részvények tavasz óta sávozó mozgást végeznek, a nyári hónapokra jellemző viszonylag alacsony forgalom mellet. Az ősszel várható negatívabb részvénypiaci hangulatban a részvény árfolyamát megtartó erőként szolgálhat, hogy defenzív papírról van szó, amit a várható osztalékhozam miatt érdemes megtartani.
Az Equilor elemzői szerint a szektortársakhoz képest jelenleg enyhén túlárazottak a Richter részvényei, de a kirobbanó második negyedéves gyorsjelentés után az év második felében is kedvező eredményekről számolhat be a gyógyszergyártó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.