EU-pénzek: régiós kihívások

Nagy riadalmat keltett az egyik tanácsadó cég figyelmeztetése, hogy Budapesten tervezett beruházásaikhoz a magyar vállalkozások 2011. január 1-jétől már csak maximum 10 százalék európai uniós támogatást kaphatnak. Valójában körülbelül 2006 decemberétől lehet tudni erről a változásról, ám a pályázók ez idáig nyilván a jelenlegi, 25 százalékos támogatási intenzitásra koncentráltak fővárosi beruházási terveiknél. Vagyis jogos a figyelemfelhívás. Annál is inkább, mert a Közép-magyarországi operatív programban (KMOP) a kisebb vállalati technológiafejlesztésre meghirdetett kiírás az utolsó, amelynél még elérhető a 25 százalékos támogatás. Erre október 4-ig adhatják be pályázatukat a vállalkozások.

„Boldog beteljesülés, a sikeres felzárkózás, a fejlődés bizonyítéka a januári változás, noha nagyon is megértem, hogy a vállalkozásoknak jobban tetszik a jelenleg elérhető 25 százalékos támogatási intenzitás” – kommentálta a hírt Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára. Szerinte a Magyarországon jelenleg működő, hét tervezési-statisztikai régióra épülő rendszer megszilárdult, sokkal kezelhetőbb, mint a megyerendszer. Az EU szívesebben látta volna, ha politikai szerephez is jutnak a régiók, ám a politika ezt megakadályozta. Már az is nagy szó, hogy létrejöhettek ezek a tervezési-statisztikai régiók – mondta –, hiszen a köztudatban annyira rögzült a megyerendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy európai összehasonlításban még ezek a régiók is kicsik; igazából három-négy lenne az ideális. Balázs Péter szerint – ha még nincs – érdemes lenne stratégiát kidolgozni Közép-Magyarország számára a kohéziós politika I. célkitűzéséből a II. célkitűzésbe való átmenet könnyebb elviselésére, a II. célkitűzés támogatási lehetőségeinek hatékony kihasználására. Ráadásul a regionális fejlődési tendencia Európában a versenyképességi pólusok irányába mutat, így még az sem zártható ki, hogy a központi régió egyszer majd Székesfehérvárig és Kecskemétig terjed.

Az EU kohéziós politikájának célkitűzései közül az első a legelmaradottabb, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) EU-átlagának 75 százalékát el nem érő tagországok és régiók felzárkózásának gyorsítását szolgálja. A 307,6 milliárd eurónyi kohéziós politikai előirányzat 81,7 százalékát, 251,3 milliárd eurót szán az EU erre a célkitűzésre 2007–13-ban. Magyarországról hat régió: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl tartozik ide.

A második célkitűzés feladata a regionális versenyképesség és foglalkoztatás erősítése. Az EU fejlettebb tagállamai és régiói tartoznak ide, s a teljes uniós kohéziós keret 15,8 százalékát – 48,8 milliárd eurót – kaphatnak meg támogatásként 2007–13-ban. Magyar részről a központi régiót, Közép-Magyarországot a költségvetési időszak végére átvezetik ebbe a célkitűzési körbe.

A harmadik, „Európai területi együttműködés célkitűzés” a kohéziós büdzsé 2,5 százalékával, 7,5 milliárd euróval gazdálkodik 2007–13 között a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések támogatásában.

Ami a központi régiót illeti, az Európai Bizottság a magyar kormány kérésére döntött Közép-Magyarország kivételes kezeléséről. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete 2006-ban tájékoztatta a kormányt arról, hogy Közép-Magyarországon belül Budapest esetében 2010. december 31-ig 25, 2011. január 1-jétől pedig 10 százalékos lesz a támogatás felső határa, mert az egy főre jutó GDP itt elérte az EU-átlag 116 százalékát. Brüsszel egyidejűleg azt is közölte, hogy Pest megye számára 30 százalékos felső határt javasoltak a 2007–13-as időszak teljes hosszára, mivel ott az egy főre jutó GDP az EU-átlag 47,3 százaléka.

A kivételes uniós bánásmód elrendelésére alighanem hatással volt az is, hogy Pest megye részéről több sikertele kísérlet volt is a Budapestről való leválás elérésére. A központi régió enélkül az egy főre jutó GDP alapján teljes egészében már most a második célkitűzés alá tartozna, s nem juthatna hozzá a Pest megye számára különösen fontos felzárkóztatási pénzekhez.

Magyarországnak komolyan fontolóra kellene venni a régióbesorolás megváltoztatását, hogy kész tervekkel állhasson az Európai Bizottság illetékesei elé a 2014-től induló pénzügyi perspektívával kapcsolatos előzetes konzultációkon. Ez már Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) adjunktusának a véleménye. Szerinte a régiófelosztás nincs kőbe vésve, nem példa nélküli az EU-ban a régiós struktúra megváltoztatása. Írország 2000-ben gazdasági-társadalmi hatásokra hivatkozva elérte, hogy az addigi egy helyett két régióként kezeljék, így sikerült megtartania az EU-forrásokat. A budapesti vállalati technológiafejlesztési beruházásoknál a 10 százalékos támogatási intenzitás akár a válság következményeire hivatkozva is növelhető, hiszen köztudott, hogy a krízis különösen súlyosan érintette a központi régió kisvállalkozásait. Másfelől, Pest megye érdekében azon is érdemes lenne elgondolkozni, hogy Budapest önálló régió legyen – jegyezte meg a BCE adjunktusa. Erre szintén van példa az EU-ban, elég utalni a 2004-ben csatlakozott országok fővárosai közül Pozsonyra, Prágára, de hasonló a helyzet Madrid, Róma és London esetében is. Magyarországon jelenleg nemcsak Pest megye szenved a jelenlegi régióbesorolás miatt, hanem a Balaton térsége is, amely jelenleg három régióhoz tartozik – jegyezte meg Nagy Sándor Gyula.