JP Morgan: Még távol van a magyar euró, de még így is az élen lehetünk

Magyarország számára külön problémát jelent az államadósság magas szintje. A maastrichti kritériumok 60 százalékos GDP-arányos államadósságot foglalnak magukban, illetve ezt meghaladó adósságállomány esetén folyamatosan csökkenő pályán kell tartani a rátát. Lehetséges, hogy a válság hatására az EU-ban elkezdik szigorúbban értelmezni a kritériumokat, ezért kerülhet nehezebb helyzetbe hazánk, de még így is az elsők között kerülhet be a valutaunióba a térség országai közül – vélik a JP Morgan elemzői.

A bankcsoport jelentésében az áll, hogy az európai fellendülés függvénye, hogy a közös fizetőeszközre várományos országok mikor tudják bevezetni az eurót. A maastrichti kritériumok teljesítése nagyban függ a fellendüléstől. A W-alakú recesszió vagy a gyenge fellendülés a fő kockázati tényezők közt van – állapítják meg.

A kockázatok sorozata folytatódik, ugyanis elhangzottak olyan javaslatok is, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos 60 százalékos államadóssági kritériumot, ami Magyarország számára kedvezőtlen – áll az elemzésben.

Az államadósság 2010 második negyedévében meghaladta a GDP 80 százalékát – derül ki az MNB elemzéséből. Az idei költségvetési hiányt a GDP 4 százaléka fölé várja a Magyar Nemzeti Bank. A magyar kormány ígértet tett, hogy 2011-ben leszorítja a költségvetés hiányát a GDP 3 százaléka alá, melyet a konvergancia-programban vállalt az előző vezetés.

A magyar gazdaság szempontjából az eurózóna növekedése kulcskérdés. A növekedést jelenleg az export táplálja, illetve a nettó export figyelembevétele nélkül a GDP visszaesést mutatna negyedéves alapon. Ez jól mutatja, mennyire függünk a térség gazdaságának növekedésétől.

A JP Morgan elemzői 2016-ra várják a magyar euró bevezetését, Lengyelország és Csehország pedig valószínűleg 2017-ben vezetheti be a közös európai fizetőeszközt.