Kérdéses nyugdíjelszámolás - Nem jó üzenet az államosítás

Újfent megerősítette a kormány, hogy ragaszkodik 2011-re a 3 százalék alatti hiányhoz, ám még mindig nem lehet tudni, hogy ezt milyen nyugdíjpénztári elszámolás mellett értik. Olyan jelzések érkeztek viszont a napokban Brüsszelből, hogy az EU várhatóan elutasítja azt a javaslatot, miszerint a magánnyugdíj-befizetésekkel lehessen korrigálni az államháztartási hiányt. Ennek nyomán ismét felmerült, hogy a kormány a nyugdíjpénztárakat valamilyen formában államosítaná, ahogyan arra korábban állítólag már voltak terveik.

Kérdéses azonban, hogy ez egyáltalán végrehajtható-e, illetve milyen hatással lenne a rendszerre, több elemző azonban rossz üzenetnek tartaná a lépést. A költségvetési mozgásteret sem biztos, hogy bővíteni lehet ilyen módon, hiszen az elvárt hozamok meg is növekedhetnek. Mindenesetre a kérdés nem mellékes, hiszen arról is dönthet, hogy teljesíti-e ezekben az években a maastrichti 3 százalékos hiánycélt Magyarország. A deficitet a GDP 1,2-1,5 százalékával mérsékelné, az államadósságot pedig 5 százalékponttal vinné lejjebb, ha az unió rábólintana a kilenc tagország által szorgalmazott változásra. A jövőre következő magyar és lengyel elnökség azonban nem elegendő a döntés keresztülvitelére, csak arra, hogy napirenden lehessen tartani a témát.

A fundamentumokra a különböző elszámolási módszerek nem hatnának – véli Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója. Szerinte jövőre úgy sem lehet 1000-1050 milliárd forintnál magasabb hiányt finanszírozni, ez nagyjából 3,5 százaléka a GDP-nek. Ennek elérésére tehát még erőfeszítéseket kell tenni. A nyugdíjrendszer egyébként a szakember szerint nyilvánvalóan átalakításra szorul, hiszen a jelenlegi formában a 30–40 milliárd forint közötti éves működési költség túl magas, emellett pedig nem ér el elég hozamot sem a tagok számára. A Századvég továbbra is az egyéni számlás svéd rendszer bevezetését szorgalmazná, ez azonban nem egyenlő az államosítással – szögezte le Heim. A jelenlegi hárompilléres verziót egy további pillérrel, az állami alapnyugdíjjal egészítenék ki, a jelenlegi állami pillért alakítaná át névleges egyéni számlás (NDC) rendszerré. A járulékfizetők e szerint szabadon választhatnának, hogy kötelező járulékukat az állami vagy a magán-nyugdíjpénztári pillérbe utalják.

Akárhogy is alakul, a piacok átlátnak a szitán, és tudják, hogy a pluszösszeg nem szabad forrásból származik, hanem az elszámolás változásának következménye – fejtette ki lapunknak véleményét Barta György, a CIB Bank vezető elemzője. Nem is tartja valószínűnek a szakértő, hogy a nyugati kormányok belemennének a változtatásba, mivel ott több helyen más típusú nyugdíjreformot hajtottak végre, amely másként terheli a költségvetést. A Magyarországról kialakult befektetői véleményt alapvetően valószínűleg nem befolyásolná a döntés kimenetele, ellenben ha strukturális reformokat, tartós fiskális konszolidációt hajtana végre a kormány, annak pozitív hatást tulajdonítana a közgazdász. Azt viszont egyértelműen negatív üzenetnek nevezné, ha a kormány megszüntetné a jelenlegi második pillért, mivel ez jóformán az egyetlen terület, ahol eddig Magyarországon érdemi reformok történtek, és a fenntarthatóság felé mozdult el a rendszer. Emellett jogi és alkotmányos kérdések is felmerülnének, nem valószínű, hogy ezzel tudná bővíteni a mozgásterét a kormány – összegezte Barta.

Nem lehet pontosan tudni, mi lenne a piac reakciója a különböző esetekben – mondta Duronelly Péter, a Budapest alapkezelő befektetési igazgatója. Az elszámolhatóság fő kérdését abban látja, hogy a stabilitási és növekedési paktumban definiált túlzottdeficit-eljárás alól kikerülünk-e. Mivel azonban a tagországok nagy része túllépi az idén a 3 százalékos hiányküszöböt, és talán mi még a legkisebb mértékben, ezért ennek kis jelentőséget tulajdonít. Nem számítana ugyanis „talált pénznek” az így keletkező összeg, elkölthető pluszforrást elvileg nem jelentene.

Az államosítás is többféleképpen zajlódhat, de semmiképpen nem lenne jó üzenet a piacok számára. A nyugdíjpénztárak állampapírvagyonával lehetne csökkenteni az államadósságot, míg a részvényeken túladhat a kormány. Az így keletkező többletforrás elköltésétől is sok függ, ám a szakértő diszfunkcionálisnak tartaná az egész lépést, mivel az nem oldaná meg az előtakarékosság és az időskori ellátás körüli fenntarthatósági gondokat.