Tovább szárnyal az export

Ismét kinyílt az exportolló nyár elejére, a külkereskedelmi egyenleg újabb rekordot dönthet. A kivitel volumene 19,8, a behozatalé 14,5 százalékkal bővült júniusban a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Előbbi 18,9 százalékról gyorsult tovább, míg utóbbi 19,5-ről lassult le, vagyis ezúttal csak két hónapig volt gyorsabb az importdinamika.

Az utóbbi másfél évben azonban jellemzően az export alakult kedvezőbben, akárcsak most, azzal együtt, hogy a statisztikai hivatal felülvizsgálta a visszamenő adatokat is. Ez csak kismértékben érintette az alapvető trendeket, elsősorban az export alakulását. A második fél évben már lassulhat a kivitel dinamikája, mivel az alacsony bázis hatása gyengül, és a külső konjunktúra lassulása is valószínű a felmérések szerint.

A külkereskedelmi többlet is valamivel kisebb lett a hónap során, ám az 564 millió eurós egyenleg még mindig minden idők második legmagasabb értéke. Ezzel az első fél év 2,86 milliárdos többlettel zárt, alig egymilliárddal maradva el a tavalyi egész éves egyenlegtől. A 2009-es aktívum egyébként lefelé módosult; míg korábban majdnem elérte a 4 milliárd eurót, a legfrissebb információk szerint már csak 3,74 milliárdot tett ki. Ezt az idén minden bizonnyal meghaladja a gazdaság, szakértők akár 5 milliárd eurós többletet is elképzelhetőnek tartanak.

Mindennek a hátterében az élénk külső kereslet áll, amely az egész első fél évet meghatározta. Főként a kedvező német konjunktúra húzza a magyar exportot, de az EU-n kívülre irányuló forgalom is nagyot bővült. Ázsiába például a tavalyinál euróban mérve 48,3 százalékkal nagyobb értékben exportáltunk, főként a távol-keleti feltörekvő gazdaságokba irányuló kivitelünk nőtt meg az első fél évben. Európát tekintve főként a régión belül tudtuk növelni az eladásainkat, de érdekes módon Nagy-Britanniába is kiugró mértékben, 30,6 százalékkal bővült a kivitel, ezzel a harmadik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünkké vált a szigetország.

Az idei első fél évben a készletek feltöltése is jelentős szerepet játszott a külkereskedelmi adatokban, mivel tavaly szinte kisöpörték a raktárakat. Ezt mutatja, hogy a behozatalban leginkább a nyersanyagok forgalma nőtt meg, 52,4 százalékkal a múlt évhez képest. Jelentős volt az energiahordozók terén is a növekedés; a 27,8 százalékos bővülésben a gázbehozatal játszotta a fő szerepet, valószínűleg a gáztározók feltöltése miatt. Egyedül az élelmiszerimportunk mutatott éves alapon csökkenést, igaz, ez a termékcsoport a válság során nem esett annyival vissza, mint a többi.

Kivitelünkben a csekély súlyú energiahordozók kiugró bővülését nem számítva a gépek és szállítóeszközök mutatták a legnagyobb emelkedést az első hat hónapban. A 23 százalékos értéknövekedésben a híradás-technikai és más elektronikai készülékek voltak a húzótermékek, bár a második negyedévben már némi lassulás figyelhető meg ezeknél. Az itthon előállított tévék és mobiltelefonok gyártói mellett az autóipari beszállítók szintén jelentősen növelték a kivitelt. Az élelmiszerek ebben az irányban is a leggyengébb növekedést mutatták, mindössze 2,6 százalékkal haladták meg a 2009. első félévi forgalmat.