A nyitott kérdések városa

Ritka az olyan város, ahol a leköszönő és a hivatalba lépő vezetés is elismeri: rövid távon nincsenek igazán kielégítő válaszok a legsúlyosabb problémákra. Miskolc ilyen hely. A borsodi megyeszékhely a nyitott kapuk városaként hirdeti magát, mostanra azonban sokkal inkább a nyitott kérdéseké lett. Ez Budapest mögött a második legnagyobb olyan magyar település, ahol új polgármester, a fideszes Kriza Ákos lép most hivatalba.

A legégetőbb probléma a munkanélküliség. Az, hogy e téren a búcsúzó szocialista városvezetés nyolc éve után is komoly problémák vannak, abból derül ki leglátványosabban, hogy az előbbi mondat Bartha Györgytől, az MSZP miskolci irodavezetőjétől hangzott el. Tény: a 170 ezer lakosú Miskolcon 2009 decemberében a KSH adatai szerint közel 13 ezer munkanélküli volt.

Rövid távú megoldás gyanánt a város meg tud jelenni munkaadóként. 2003 óta tart a közhasznúmunka-program, amely mintegy 250-300, munkaerőpiacon alig használható szakképzettségű miskolcit lát el munkával. Az önkormányzat sem járt rosszul ezzel, mert olyan városüzemeltetési feladatokat végeztek el, amiket ha vállalkozóknak adtak volna ki, óriási pénzekbe kerültek volna – emelte ki Bartha György, de azt hozzátette ő is: nem ez az egyedül üdvözítő megoldás.

Abban nincs vita jobb- és baloldal közt, hogy hosszú távon az egyetlen igazán jó megoldás minél több befektetőt csábítani Miskolcra. Ezt kormányzati szinten is elismerik: Orbán Viktor szeptember végén bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium harminc olyan beruházásról tárgyal, amelyeknek az észak-magyarországi régió a célpontja. Szerettük volna megtudni, milyen tervek ezek, valamint hogy hány érintené közülük Miskolc városát, de a minisztérium csak annyit közölt, a tárgyalások lezárásáig nem adnak semmilyen tájékoztatást.

Sokat számíthat a partnerség a környező nagyobb városokkal. Kassával lehet jó együttműködést kialakítani, különösen ha átadják a két város közti gyorsforgalmi utat. Ennek a szlovákiai szakaszát már építik, a magyar oldalról 2011-ben születhet döntés. Elviekben lehetséges együttműködni Debrecennel is, ám ez a város inkább regionális riválisként jelenik meg, és több miskolci forrásunk szerint is félő, hogy polgármestere, Kósa Lajos Fidesz-alelnök lobbierejével lehetetlen lesz lépést tartani.

Miskolc gazdasági helyzetét nehezíti a Fészekrakó program körüli botrány. A program célja az volt, hogy a rászorulók kedvezményesen juthassanak ingatlanhoz, azonban a gyanú szerint több lakást is olyanok kaptak meg, akik hamis papírokkal igényeltek támogatást, vagy később kiadták, bérlőik pedig képtelenek fizetni a közműdíjakat. A nem fizetések aránya drasztikusan nő, szélsőséges esetben teljes háztömbök maradhatnak áram vagy gáz nélkül. Nem valószínű, hogy az önkormányzat ezt engedné, de költségei így hatalmasak lehetnek.

„Nem voltam naiv, nem hittem, hogy az ügyek azonnal megoldódnak, de nem akartam felemás rendezést” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Kálmán (KDNP) miskolci országgyűlési képviselő. A politikus javaslatára lehet kilakoltatni azokat, akik törvénytelenül jutottak lakáshoz, még a kilakoltatási moratórium április 15-i lejárta előtt is. Ő indítványozta azt is, hogy a két hónapja nem fizetőktől a közös képviselő előzetes közgyűlési döntés vagy értesítés nélkül is behajthassa a tartozást – e javaslat még nem került a plénum elé. A problémát a tervek ellenzői szerint mindkét esetben az okozza, hogy szükség van bírósági döntésre, márpedig az ottani ügymenet lassú. Ezt Nagy Kálmán sem tagadja, de nagyobb sikert ígérő megoldást nem lát ennél. A javaslatai abban különböznek a szocialista képviselők terveitől, hogy azok szerint csak a tulajdonost lehetne kilakoltatni, ő pedig a bérleti jogviszonyt is megszüntehetővé tenné. A kilakoltatási moratóriumot az eredeti, 2011. március 1-jei dátumról az Országgyűlés másfél hónappal eltolta a tavasz eleji időjárási helyzet bizonytalanságára hivatkozva, és bár a helyi politikában pártállástól függetlenül a legtöbben ellenezték ezt (mivel így jó eséllyel maradnak lakásukban a jogtalanul oda kerültek is), miskolci képviselő nem szavazott az indítványra nemmel. Káli Sándor akkori polgármester és a szocialista Varga László, a fideszes Sebestyén László, valamint Nagy Kálmán igent nyomott.