BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csaba László: A stratégiai céllal itt lévő cégek nem mennek el a válságadó miatt

Lehet, hogy Brüsszelben elbuknak a magyar különadók, de a célt, az idei költségvetés rendbetételét megoldja velük a kormány, sőt a következő évek adócsökkentéseihez is biztonságos hátteret teremt általuk - nyilatkozta Csaba László egyetemi tanár, közgazdász-professzor a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.

A szakember szerint a jelek nem arra utalnak, hogy az állam majd vissza akarná fizetni a most elvonandó magán-nyugdíjpénztári járulékokat, bár a részletekről nem tudni sokat. Ő maga kitart a privát megtakarítási forma mellett. 
 
Az egyes szektorok nagyvállalataira kivetett különadó-csomag elsődlegesen a 2010-es költségvetés rendbetételét szolgálja - nyilatkozta Csaba László a Duna Televíziónak . A 3,8 százalékos hiánycélhoz képest az első félév ténye 5,6 százalék, amihez még további kiesések jöttek a nyáron, a bankoktól beszedett adó, és az olajtársaságtól beszedett járadék-különbözet ellenére is. Ez azt jelenti: ha nem akarunk kétszer akkora hiányt produkálni, mint amit az unió elvár tőlünk, akkor valamit idén még csinálni kell – mondta a közgazdász, hozzátéve: kiadáscsökkentéssel azért sem érdemes próbálkozni, mert annak átfutási ideje van, és nem takarítanánk meg vele semmit az idén.
 
Adót tovább emelni nem lehet, tehát maradnak ezek az egyedi terhelések, amiket a kormány kitalált – érvelt a szakember. A számok ismeretében kimondható - tette hozzá -, hogy a kormányzat a következő két évre is egyfajta „párnát” képezett magának, hogy legyen miből az adócsökkentést fedezni.
 
A stratégia céllal itt lévők nem mennek el
 
Általában azok a vállalatok szoktak elmenni az országból, amelyeknek a bérelőnye megszűnt, vagy akik pusztán az adóelőnyért voltak itt. Olyanok, akik stratégiai okokból vannak nálunk, mint a bankszektor vagy a távközlési szektor cégei, nem valószínű, hogy elmennének az országból – lévén dinamikusan bővülő és páratlanul profitábilis szektorok – reagált a Heti Hírmondó felvetésére Csaba László
 
„Fognak panaszkodni, fognak lobbizni, megpróbálnak Brüsszelben és másutt intézkedéseket megtámadni. Ágazati adókat az Európai Unió nem ismer, a versenypolitikával ez ellentétes, ezért könnyen előfordulhat, hogy éppen a távközlésre vonatkozó adó viszonylag hamar elbukik akár a Bizottságnál, akár az európai bíróságon” - érvelt a szakember.
 
Ám ha a cél az idei költségvetési lyukak betömése, az idei egyensúlyjavítás megvan – nem valószínű  ugyanis, hogy az európai bíróság még az idén elkezd a Magyar Telekom-adóval foglalkozni - tette hozzá.
 
Áthárítástól kell-e tartani?
 
Átháríthatják-e a különadó miatti költségeiket vagy a profit elmaradását – a politika ellentétes előjelű ígéretei mellett is – az ügyfelekre az érintett vállalatok? - hangzott Heti Hírmondó felvetése.
Csaba László úgy reagált: végső soron mindig mindent a lakosság fizet meg. Az kérdés, hogy elég erős-e a verseny Magyarországon ahhoz, hogy az áthárítást megakadályozza.

Egy az egyben áthárítani nem tudják, de teljes egészében lenyelni sem fogják – összegezte a véleményét a közgazdász-professzor.
 
A banki szektorban erős a verseny, a nagyon fizetőképes ügyfelek el tudnak menni az internet-bankolással külföldre. Aki meg nem fizetőképes, azoknál a terheket növelni nem lehet, hiszen csak egyre több lenne a fizetésképtelen vevő. A távközlésben hasonló a helyzet – erős verseny jellemző – hangzott az érvelés.
 
Úgy látja: a kereskedelemben is nagy a verseny, vannak korlátai az áthárítás lehetőségének. Egyébként naivitás azt gondolni, hogy az állam meg tudja határozni a sok millió gazdasági szereplő közti egyensúlyi- és erőviszonyokat. Viszont az élelmiszer-kereskedelemben akkora a verseny, hogy ha valaki elkezd trükközni, akkor sok vevőt veszíthet viszonylag kevés pénzért. Ha jól meggondolja és kellően hosszú távra gondolkodik, akkor inkább elvisel egy profitcsökkenést, mintsem hogy elveszítse a nagyon árérzékeny vevőit - hangzott az érvelés.
 
„Az állam a békekölcsönt is visszafizette, de nagy késéssel és előnytelen feltételekkel”

 
A magán-nyugdíjpénztáraknak való járulék-átutalás ideiglenes felfüggesztéséről Csaba László kérdésre válaszolva azt mondta: a szabályozás részleteiről még keveset tudni, viszont ez az összeg a magánpénztárakban fog hiányozni. „A magánpénztár a be nem folyt tőke után nem fog nyugdíjhozamot fizetni, ez elveszett. A járulékok visszapótlása az állam részéről nincs kizárva, az állam végül kifizette a békekölcsönt is, de nagy késéssel és előnytelen feltételekkel. Ha az állam visszapótlási gondolata komoly lenne, akkor nem vennék el járulékokat, mert rossz üzlet kamatra pénzt felvenni. Egyébként a magyar állam a piacon annyi pénzt vesz fel, amennyit akar” - mondta Csaba László.
 
Kijelentette: mind a kötelező, mind a magán ágon nyugdíjpénztár-tag és marad a jövőben is. „Azt gondolom, hogy egy olyan befektetés, amit professzionális befektetők a tőkemegtérülés szempontjai szerint kamatoztatnak, csak jobb lehet olyannál, ahol az úgynevezett szolidaritási elv, tehát a "nem tudjuk, kitől vesszük el, de még biztos, hogy idén elköltjük" szempont érvényesül". Ennél csak jobb befektetés lehet mindaz, ahol elszámolás van.  Az államot nem tudjuk elszámoltatni, a magánpénztárat el tudjuk számoltatni” - nyilatkozta Csaba László a Duna Televízióban.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.