A kivitel főként a német export felpörgése miatt szárnyal, a gyér belföldi kereslet azonban nem magyarázza az import növekedését. Utóbbi inkább az exportőrök fokozódó alapanyag-szükséglete, illetve egyszeri tényezők (például a gáztározók későbbi feltöltése) miatt ugorhatott meg, egyébként csak ritkán nyílik szét 5-6 százalékpontnál jobban a két kereskedelmi irány mutatója. Természetesen az is lehetővé tette a 30 százalék feletti index kialakulását, hogy tavaly nyáron sokéves mélyponton volt a külkereskedelem. A válság előtti szinteket az iparhoz hasonlóan még a külkereskedelemben sem értük el.
Az elmúlt négy hónapból háromban már az import növekedett gyorsabban, de augusztusra ismét a kivitel vette át az uralmat. Ezzel a külkereskedelmi mérleg egyenlege is tovább javulhatott, a hónap során 231 millió euróval haladta meg az egy évvel ezelőttit, és 392 millióra rúgott. Az első nyolc hónap többlete így már 3,5 milliárd eurót ért el, azaz már kevesebb mint félmilliárddal marad csak el a tavalyi egész éves aktívumtól. A szakértők úgy vélik, hogy 5 milliárd eurót is elérhet a 2010-es többlet, erre még nem volt példa, a válság előtti években hagyományosan deficites volt a mérlegünk.
Németországon leszámítva az Európai Unión kívüli kereskedelmi partnerországok súlya növekedett az elmúlt időszakban. Míg korábban 80 százalék feletti volt az EU súlya a kivitelünkben, mostanra ez 74 százalékra mérséklődött. A behozatalunkban pedig 68 százalékos súllyal szerepelnek a tagországok. Elsősorban az ázsiai térségbe tudtuk növelni a válság során exportunkat a korábbi számok alapján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.