Nehéz lesz a fogyasztóra hárítani a válságadót

Pontosították az Orbán Viktor által szerdán bejelentett úgynevezett válságadók előírásait. A kiskereskedelem és a távközlés esetén sávos, az energiaellátók körében pedig egységes különadót indítványoz a T. Ház elé benyújtott törvényjavaslatot jegyző két fideszes képviselő Lázár János és Rogán Antal. Az adót mindhárom ágazatban a nettó árbevétel alapján kell befizetni, ennek meghatározásakor pedig a kapcsolt vállalkozások eredményét is figyelembe szükséges venni – derül ki a tervezetből. A 2010-es adókötelezettséget a tavalyi árbevétel alapján kell leróni december 20-ig azoknak, akik október 1-jén vagy azután a különadó hatálya alá eső tevékenységet végeznek. Némi meglepetés, hogy e körbe tartozik a gépjármű-kereskedelem, valamint a háztartási cikkek – bútorok, textilek, növények – kiskereskedelme is.

A múlt héten beterjesztett adószabályokról mindent egy helyen itt olvashat!

A törvényjavaslatot – a kormány szándéka szerint – akár már ma elfogadhatják a honatyák, legalábbis akkor, ha a sürgős tárgyalásra a képviselők négyötöde rábólint. Jó esély van azonban arra, hogy a Jobbik nem lesz akadálya az elsősorban a „multikat” terhelő adó minél előbbi bevezetésének. Szintén a pénteki kormányülésen döntöttek arról, hogy a bankokat terhelő különadó is fennmarad 2011-ben, a bevallási határidő jövőre március 10. lesz, az adófizetést pedig négy egyenlő részletben, március, június, szeptember és december 10-ig kell megejteni.

Válságadókat jelentett be Orbán Viktor.

„A kormányzati akciótervnek összességében nem feltétlenül lesz gazdaságfékező hatása, bár inflációs nyomást okozhat. A hiánypályát láthatóan tartani kívánja a kormány” – emelte ki Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Ezt önmagában pozitívumnak tartja, ami kevesebb állampapír kibocsátását, így a felárak csökkenését jelentheti. A magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztése azonban durván 200 milliárd forinttal csökkenti is az állampapírok iránti keresletet, hiszen a pénztárak nem fognak megjelenni új igénnyel a piacon. Vélhetően ezt figyelembe véve emelkedtek kissé a hozamok a bejelentést követően az állampapírpiacon. Nem lehet azonban még látni, mi a hoszszabb távú szándéka a kormánynak a nyugdíjrendszerrel – tette hozzá a szakértő.
Amennyiben csak átmenetileg szünetelteti az átutalásokat, és a tagok zöme marad a jelenlegi rendszerben, akkor az eredményszemléletű elszámolás szerint (amelyik a konvergenciaprogramban is szerepel) nem lesz hiánycsökkentő hatása a bejelentett lépésnek. Ha viszont visszaterelik az állami pillérbe az érintetteket, akkor tartós hiánycsökkenést mutathatnak ki. Erre azonban nincs is szükség a hiánypálya tartásának szempontjából, a többi tervezett lépés elegendő lehet. Nem magyar találmány ez a megoldás, a balti országokban is előfordult, hogy átmenetileg visszavették a magánpénztári befizetések egy részét – mutatott rá Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője.

A kompenzációt illetően több megoldás is felmerülhet, például a válságot követően lemondhat az állam a most neki fizetett részről a magánpénztári befizetések javára. A következő évre azonban Németh szerint is lehet likviditáscsökkentő hatása az állampapírpiacon a lépésnek, amennyiben nem növekszik meg a lakossági és a külföldi szereplők kereslete.
Kondrát Zsolt szerint a fő kérdés az lesz a gazdasági hatás szempontjából, hogy mennyire tekintik a különadót átmenetinek a vállalkozások. Nagyrészt ettől függ, hogy mekkora növekedéslassító hatása lesz az intézkedéscsomagnak. Ha nem hisznek a kormány ígéretében, akkor erőteljesebben alkalmazkodhatnak az új helyzethez, az árak emelésén, a foglalkoztatás visszafogásán, illetve a beruházások elhalasztásán keresztül. Az első kettő vélhetően aligha lesz a kormány ínyére, és igyekszik majd megakadályozni, ezzel együtt néhány tized százalékpontos inflációs többlet így is kialakulhat. Ehhez még hozzájárulhat a jövedéki adók emelése is. A kormányzati kiadások és beruházások visszafogása nélkülözhetetlen a hiánypálya tartásához, de rövid távon a GDP csökkenését okozzák – összegezte Kondrát.

Az szja-csökkentésnek lehet növekedési szempontból erősebb a hatása Németh szerint, a szektorális adók nem nagyon fogják fékezni a növekedést. A legnagyobb különadót fizetni kénytelen energiaszektorban például eleve alig jön szóba a fogyasztáscsökkenés egy esetleges áremelés hatására, bár az átterhelésre nem is nagyon lát lehetőséget, ugyanis erősen szabályozott a piac. A távközlésben a percdíjak emelése valószínűleg kismértékben csökkentheti a beszélgetési időket, ám a szolgáltatók emelhetik a fix díjaikat is, illetve a készülékárak viszszafogottabb ak-ciói sem biztos, hogy elsőre szemet szúrnak majd. A kereskedelemben az a fő kérdés, hogy az szja-könnyítés mekkora többletkeresletet biztosít majd, ha inkább a megtakarítások növekednek, akkor aligha nyílik terük az eladóknak az árak emelésére.

A szövetséget váratlanul érte Orbán Viktor bejelentése, mivel az ágazat szereplőivel semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott a kormány. Ezért azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, és azt is kéri, hogy az idei válságadó befizetését december 20. helyett csak a jövő év januárjára írja elő a törvény.

A szövetséget váratlanul érte Orbán Viktor bejelentése, mivel az ágazat szereplőivel semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott a kormány. Ezért azonnali tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, és azt is kéri, hogy az idei válságadó befizetését december 20. helyett csak a jövő év januárjára írja elő a törvény. Távközlés: Brüsszel tiltakozhat A távközlési cégekre kivetendő válságadó három területen érintheti a Magyar Telekom stratégiáját, a beruházásokban, az osztalékpolitikában és a tarifákban – válaszolta lapunk kérdésére Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató. Hozzátette: az éles piaci verseny miatt a díjak nehezen emelhetők, emiatt várhatóan főként a fejlesztések és az osztalék szenvedi meg a tervezett lépést.

A Telenornál megkeresésünkre jelezték, hogy a távközlési adó nemcsak az uniós szabályokkal ellentétes, hanem a beruházásokat és a munkahelyteremtést is hátrányosan érinti.

A cég az adó részleteinek ismeretében felülvizsgálja ezekkel kapcsolatos terveit.

Mint ismert, szeptember 30-án Brüsszel felszólította Franciaországot és Spanyolországot a távközlési adó eltörlésére, mondván, az ilyen jellegű terheknek nem szabad meghaladniuk az iparág szabályozásának költségét.

Emlékeztettek arra is a Telenornál, hogy az internetben rejlő lehetőségek kiaknázásával 88 ezer új munkahelyet lehetne teremteni Magyarországon 2020-ig. A válságadó kivetésével ez a lehetőség kerülhet veszélybe. Válságadókat jelentett be Orbán - Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='434413']