Vonzásban és taszításban

A nemzetgazdaságok erősítése céljából több ország – elsősorban Dél-Amerikában – alkalmazta az államosítás eszközét. Magyarország a bankadóval inkább riasztott. Ami a részleteket illeti: 41 állam, illetve gazdaság fogadott el olyan intézkedéseket ez év áprilisa és novembere között, amelyek befolyásolják a külföldi működő tőke helyzetét. Négy kategóriába lehet sorolni ezeket az intézkedéseket.

Az első a liberalizáció: ez az említett periódusban elsősorban a távol-keleti és a közel-keleti országokra volt jellemző. Példaként hozza fel a nemzetközi szervezet Kambodzsát, amely elfogadta azt a törvényt, amelynek köszönhetően a külföldiek vásárolhatnak ingatlant; Szíria lehetővé tette befektetési bankok alapítását az országban, illetve Tajvan részlegesen liberalizálta a Kínába irányuló befektetéseket.

Sok ország befektetésösztönző intézkedéseinek a finomításával igyekezett célt elérni – ez elsősorban az ázsiai országokra volt jellemző az idén a második és a harmadik negyedévben. India például olyan eljárási rendet vezetett be, amellyel átláthatóbbá és egyszerűbbé tenné az FDI-szabályokat. Van európai példa is. Bosznia-Hercegovina egyszerűsítette a külföldi befektetők regisztrációs eljárását. A magyarok számára az is érdekes lehet, hogy Ukrajnában egy sor szigorításon enyhítettek; így a külföldi befektetőknek már nem kötelező befektetési céllal nyitott bankszámlán keresztül futtatni a pénzt, feloldották a kötelező regisztrációt, illetve a nem rezidensektől kapott hitelek előtörlesztésének a tilalmát.

Az UNCTAD a harmadik nagy kategóriába sorolja a számszerűsíthető befektetésösztönzést érintő lépéseket. Példaként említi Kínát, ahol egyes területekre – mint a high-tech iparágak vagy az energiahatékonysági projektek – a jövőben adóösztönzőkkel is csábíthatják a külföldi befektetéseket, míg másokat – a környezetszennyező iparágakat és a túltermeléssel küszködőket – büntetőadóval sújtanak. Ugyancsak Kína jelentette be azt, hogy az állami megrendeléseknél a külföldi cégeket ugyanolyan bánásmódban részesítik, mint a hazaiakat.
Vannak olyan országok, amelyek szabad kereskedelmi övezeteket hoztak létre az említett periódusban, illetve amelyek javítottak a hatályos szabályokon, elősegítendő a hazai és a külföldi befektetések aktivizálódását. Oroszország például a szamarai térségben hozott létre egy speciális gazdasági övezetet.

A befektetők kedvét szegő lépések közé tartozik az államosítás és kisajátítás. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása az idén elsősorban a latin-amerikai országokra volt jellemző. Bolíviában erre a sorsra jutott több, villamos energiát előállító cég, illetve egy svájci érdekeltségű öntöde. A venezuelai kormány rátette a kezét egy mexikói érdekeltségű élelmiszer-ipari cégre, Panama pedig bejelentette, hogy visszavonja a kilencvenes években külföldieknek adott koncessziót fizetős sztrádákra. Kirgizisztánban államosították az ország egyik legnagyobb, eddig külföldi tulajdonban lévő pénzintézetetét, az AsiaUniversalBankot.

De más, a külföldi befektetők tevékenységét korlátozó intézkedésekre is voltak példák – különösen Afrikában. Algéria például növelte a hazai vállalatok kedvezményezettségét a külföldiekkel szemben az állami megrendeléseknél, s kötelezővé teszi az esetleg nyertes külföldi cégeknek vegyes vállalat alapítását helyi társasággal.

A fentieken túl 16 ország hozott olyan intézkedést, amely érdemben hat a befektetőkre. Idesorolja a jelentés a privatizációs programokat, az adócsökkentést, illetve a – negatívan ható – szigorúbb szabályozást, valamint a speciális adóemeléseket. Ez utóbbi kapcsán az összeállítás külön is nevesíti Magyarországot – még csak a bankadó miatt.

Csábító lépések (pl.: liberalizáció, szabad kereskedelmi övezetek létrehozása, adócsökkentés)

Eltántorító lépések (pl.: államosítás és kisajátítás, korlátozások, adóemelések)

Egyebek (pl.: privatizációs programok)

Csábító lépések (pl.: liberalizáció, szabad kereskedelmi övezetek létrehozása, adócsökkentés)

Eltántorító lépések (pl.: államosítás és kisajátítás, korlátozások, adóemelések)

Egyebek (pl.: privatizációs programok) Privatizáció Oroszországban a kilencvenes évek eleje óta a legnagyobb privatizációs programot hirdették meg (tíz vállalatot adnak magánkézbe, köztük vezető bankokat, olajipari társaságokat)

Lengyelország eladta a legnagyobb közép-európai biztosítótársaság, a PZU 30 százalékos tulajdonrészét

Kuvait 35 százalékos tulajdonrész erejéig engedi már a részleges privatizációt

Irán 49-ről 31 százalékosra csökkentette a két legnagyobb autóipari vállalatban lévő tulajdonrészét -->