Magyarországnak azonban nagy szüksége van egy ilyen politikai stratégiára, mely a kormány azon célját szolgálhatná, hogy elérjék a „gazdaságpolitikai szuverenitást”, melynek első lépéseként július közepén megszakították a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Egy hiteles és fenntartható gazdaságpolitika alapvető fontosságú lenne, hogy meggyőzze a kormány a befektetőket. Még akkor is, ha a nemzetközi jó hangulat miatt jelenleg nem okozhat zavart annak hiánya a költségvetés finanszírozásában.
Az Európai Unió szeretné elkerülni, hogy újabb tagállam kerüljön Görögország sorsára, ezért elutasította a második Orbán-kormány azon kérését, hogy lazább költségvetési politikát folytathasson, és a konvergencia programnak megfelelő célok kitűzősét várja Magyarországtól. Az írás megjegyzi, hogy az unió történetének leghosszabb ideje áll túlzott deficit eljárás alatt Magyarország.
A kormány a jelenlegi tervek szerint a gazdaság ösztönzését tűzte ki célul, írja a WSJ blogja . A személyi jövedelemadó és a társasági adó kis- és közepes vállalkozások részére történő csökkentésével. Az így keletkező költségvetési „lyukakat” pedig rendkívüli és nagymértékű adók kivetésével pótolná. Ilyen adókkal sújtja a tervezet szerint a kormány az energia- és telekommunikációs szektort, és a nagyobb kereskedelmi áruházláncokat az elkövetkezendő három évben.
A tervek igen rossz üzenetet sugallhatnak a befektetők felé, a szerző szerint. A befektetési bankok közgazdászai szerint azonban az adók alkotmányos aggályokat vethetnek fel, valamint az EU rosszallását is kiválhatják. Várhatóan válságadók visszafoghatják a gazdaság növekedését, csökkenthetik a foglalkoztatás szintjét, és növelhetik az inflációt.
A blogbejegyzés szerzője szerint, az egyértelműen látható, hogy a különadók bevezetésével a kormány finanszírozni tudja 2010-ben és 2011-ben a költségvetést és elérheti a hiánycélokat. Azonban az még nem világos, hogyan kívánja finanszírozni a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentését 2012 utáni időszakban, mikorra kivezetik az ideiglenes adókat és a változatlan kiadási oldal esetén nem lesz fenntartható a költségvetés.
Ezért is várták a befektetők a miniszterelnök hétfői beszédét, melyből a kiadási oldal reformjáról reméltek több információt. Azonban csak annyi derült ki, hogy a különadók lehetőséget biztosítanak az egészségügy, az oktatás és az állami szektor reformjára a következő években.
Így összegzésképp a legfontosabb kérdés továbbra is válaszra vár a befektetők felé zárja cikkét a The Wall Street Journal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.