Államadósság-csökkentésre kellene fordítani a nyugdíjvagyont

A magánnyugdíj-pénztári tagok vagyona most összesen nagyjából 2700 milliárd forint, amely állampapírokban, részvényekben, kötvényekben van. A kormány létrehozza a nyugdíjreform-és adósságcsökkentő alapot, minden értékpapír ide érkezik majd, és sorsáról egy öttagú testület dönt. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnök megbízott múlt héten beszélt a tervekről. Azt mondta, a vagyonnak, amely befolyik ebbe az alapba, közel fele állampapír, amiket természetesen meg kell semmisíteni, és ezzel rögtön csökken az államadósság - hangzott el az MR1 - Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Jelenleg a magyar állam adóssága a legfrissebb jelentések szerint majdnem 20 ezer milliárd forint, tehát akár tizedével is csökkenhet az adósság, ha a kormány erre, és nem folyó kiadásokra költi a pénzt. A nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, a magánkasszából érkező vagyonból jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben pedig 250 milliárdot szán a kormány a kiadások fedezésére, a törvényjavaslat szerint azonban ennél akár többet is felhasználhat majd az állam a kiadásokra. A döntés az alap vezetőinek kezében lesz.

Papp József docens, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetétének vezetője azt mondja, akkor használjuk fel jól ezt a pénzt, ha egy az egyben, vagy nagy részét államadósság csökkentésre fordítjuk, és mellette az állam átrendezi a pénzügyeit. A kiinduló pont az, hogy az államadósság 20 ezer milliárd forintra halmozódott fel. Ennek csak a kamata, amit ebben az évben fizetnünk kell, 1200 milliárd forint, és a tőkét még nem is törlesztjük. A szakember arra is emlékeztet, hogy a magánnyugdíj-pénztárak bevezetésével adósság keletkezett az állam költségvetésében, és ez a felhalmozott vagyon legalább ekkora hiányt okozott a költségvetésben, és ennek a kamatát is kell fizetnünk, amely közel 200 milliárd forint. Ha most a kormány a kasszák teljes pénzét adósságcsökkentésre fordítaná, és csak a folyó befizetések mennének a nyugdíjfizetésre, akkor ennek az lehet a következménye, hogy csökken a kockázati kamatfelár, azaz évente több százmilliárd forintot is nyerhetnénk a kamatkiadásokon, viszonylag gyorsan, akár 10 év alatt igen jelentős mértékben lehetne csökkenteni az államadósságot, így több jutna például vállalkozásfejlesztésre.

Papp szerint feltétlenül rendet kellene rakni a költségvetésben is, mert a magas kockázati felár annak a következménye, hogy olyan büdzsénk van, ami túlméretezett a magyar gazdaság, főleg a kis- és középvállalkozói kör teljesítményéhez képest. Ez annak a rendszerváltás utolsó évtizedében kialakult, jellegzetesen magyar társadalmi, gazdasági modellnek az eredménye, amelyben a pártok azon versengenek, hogyan tudják korrumpálni a választópolgárokat, emiatt a szociális újraelosztás hihetetlenül magas. Ugyanakkor a versenyszektorban, a vállalati szférában is túlságosan magas az újraelosztás - hívja fel a figyelmet Papp. Magyarország az unióban élen áll mind a közbeszerzések, mind pedig a vállalatoknak adott támogatásokban, 2008-ban 400 milliárd forinttal voltak túlárazva a közbeszerzések, ennyi pénz ment magánzsebekbe, és ehhez még nyugodtan hozzátehetünk 500 milliárdot, ami évente a magyar megtermelt GDP-ből feleslegesen kimegy. Ha mindezt összeadjuk, az legalább ezermilliárd forint, ha pedig ennyi pénz rendelkezésre állna, akkor Magyarországon hihetetlen nagy gazdasági növekedés jöhet, mert ott maradna a vállalatoknál, a munkavállalóknál, bőven jutna beruházásokra és több a fogyasztásra. Itt van a pénzt, és ezen kéne változtatni – hangsúlyozza a a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének vezetője.