Lemaradásban a tervekkel

Közép-Európa minden országa rászorul a közlekedésfejlesztésre, de az Európai Unió, a tagállamok és a befektetők gyakran egymásra várnak, így a legjobb tervek is csak lassan valósulnak meg – ez az összkép rajzolódott ki az Európai Befektetési Bank (EIB) Varsóban rendezett regionális fórumán. Az EU-n belüli földrajzi törésvonalat nem lehet letagadni, a kontinens nyugati részéről érkező előadók jóval pozitívabbnak látják térségünk helyzetét és kihívásait, mint a közép-európai meghívottak.

A régióban súlyos az elmaradás, a közlekedésfejlesztés kiugróan költséges, az állami források erre nem elegendők, szükség van a magánbefektetők bevonására – emelte ki Siim Kallas közlekedésügyekért felelős EU-biztos. A legjobb finanszírozási módszer szerinte a PPP, vagyis a közszféra és a magántőke együttműködése, ahhoz viszont, hogy a projekt vonzó legyen a befektetők számára, az államoknak három fontos tényezőt biztosítaniuk kell. Egyrészt a politika és az üzleti világ váljon el egymástól, legyenek tiszta, világos üzleti körülmények és sikeres privatizáció. Másrészt építsék le a bürokráciát, mivel jelenleg ennek a mérete riasztóan hathat több potenciális partnerre is. Végül pedig biztosítsanak hosszú távon is stabil körülményeket, ne változzon minden állam közlekedési stratégiája minden egyes kormányváltás után.
A transzeurópai közlekedési hálózat szükségességét hangoztatta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, kiemelve: ennek kiépítésével mintegy két év csúszásban van az EU. A következő három évben 14 milliárd eurót terveznek fejlesztésre költeni, de ezt az összeget szinte teljes egészében a meglévő közutak és vasutak modernizációjára fordítják majd. Philippe Maystadt EIB-elnök ellenben egyértelműen a vasutat jelölte meg fő prioritásként, ezen belül is elsősorban a gyorsvasutak építését. Közép-

Európa ezen a téren is jelentős lemaradásban van: a legnagyobb EU-tagállamok közül egyedül Lengyelországban nincs gyorsvasút, és a térség kisebb országait is elkerülték az eddigi fejlesztések.

A legnagyobb problémát azonban a finanszírozás okozza, hiszen valamilyen módon motiválni kell a magánbefektetőket. A lengyel kormányt képviselő előadók saját példájukon általános közép-európai problémákra mutattak rá. Többször is leszögezték: az elviekben jól működő PPP-konstrukció a gyakorlatban nem elégítette ki minden várakozásukat. Ennek egyik legfőbb oka az lehet, hogy az állam nagyobb garanciát vállalt, mint amilyen megérte volna. Emellett a válságban felül kellett vizsgálni a finanszírozást, és most is olyan megoldást kell keresni, amely nem növeli a költségvetési hiányt. Mint ismert, Az Orbán-kormány Magyarországon majdhogynem „üldözi”a PPP-t.

ENERGIAÜGYEK
A fórum másik témája az energiaügy volt, ebben Közép-Európának – földrajzi helyzetéből adódóan – szintén kiemelt szerepe van. Günther Oettinger energiaügyekért felelős EU-biztos szerint hosszú távon itt is szükséges bevonni a magántőkét. Ennek némileg ellentmond az, hogy míg az EIB a legtöbb projektet legfeljebb 50 százalékban támogatja, addig az energiacélok megvalósítását akár 75 százalékig is hajlandó finanszírozni. Az EIB-elnök ehhez azt is hozzátette: a térségben több helyen is gondot okozott, hogy egyes projektek nem voltak gazdaságosak vagy legalább megtérülők, pedig az EIB csak az ilyeneket támogatná.