Ahogy a költségvetésnek, úgy a büdzsé megítélésének is van egyenlege, pozitív és negatív oldala, amelyeket egymással szemben kell értékelni - mondta Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.
A közgazdász szerint pozitív az, hogy a kormány intézkedései - válságadók bevezetése, a magán-nyugdíjpénztári befizetések "eltérítése" - mozgásteret teremtettek, így van esély a költségvetési hiánycél tartására. Negatívum ugyanakkor, hogy nem látszanak azok a lépések, amelyek hosszú távú fedezetet biztosítanának ehhez. Egyelőre nincs nyomuk azoknak a szerkezeti reformoknak, amelyek úgy állítanák helyre az egyensúlyt, hogy annak tartósan pozitív hatása lenne a gazdaság egészére - magyarázta.
Chikán Attila szerint a 2011-es olyan költségvetés, amilyet egy nagyon súlyos válsághelyzetben lévő gazdaságból ki lehetett hozni, meglehetősen kemény és kockázatos intézkedésekkel. Az csak később derül ki, hogy milyen árat fizet az ország a költségvetési hiánycél megtartásáért - tette hozzá.
A Corvinus Egyetem tanára hangsúlyozta: az, hogy mit hoz a jövő, részben az Orbán-kormányba vetett hit kérdése, hiszen sok olyan intézkedést jelentett be a kabinet, amelyek kimenetele kérdéses, és csak bízni lehet abban, hogy pozitív eredményekkel jár. El kell hinnünk, hogy a következő évben beindulnak a strukturális reformok, hiszen a kormány megígérte - mondta.
A közgazdász úgy véli, hosszú idő után az Orbán Viktor vezette kormány az első, amely koncepcióval rendelkezik arról, hogyan kívánja irányítani a gazdaságot és a társadalmat. A kabinet világosan kifejezte, hogy a felső-középosztályra támaszkodva a gazdaság fellendítésével akarja kihúzni az országot a kátyúból, olyan átmeneti, drasztikus intézkedésekkel, amelyek a korábban értelmezett törvényesség határait feszegetik vagy át is lépik. Az ígéret szerint két-három év múlva az ország növekedése pályára áll, a korábban meghatározó gazdasági és politikai eszméket sutba dobja - magyarázta Chikán Attila, aki szerint az elképzelések teljesülése lehetséges, de rendkívül kockázatos.
A szakértő megjegyezte: kérdés, hogy miért nincsenek jobban előkészítve a reformok, hiszen a Fidesz régóta tudhatta, hogy kormányra kerül, ahogyan azt is, hogy az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás átalakítását végre kell hajtani.
A különadókat ugyan túl fogják élni az érintett cégek, de látni kell, hogy amennyiben a közgazdasági racionalitás több teret kapna, akkor máshová kerülnének a hangsúlyok, és már régen az oktatás, az innováció került volna középpontba, mert ezek oldják meg hosszú távon az ország gondjait.
A probléma azonban még csak nem is azzal van, hogy a költségvetési tervből az derül ki, hogy a különadók tovább maradnak életben, nem csak rövid távú tűzoltásra használják őket. Chikán szerint a kormány azzal a szándékával megy szembe az intézkedés, amely szerint csökkentetnénk a külföldtől való függésünket. "Ebben a felállásban sokkal inkább függünk attól, hogy hogyan teljesít majd a világgazdaság, hogy Németország tényleg kétszer olyan gyorsan nő-e majd, mint a z EU átlaga, hogy a német gazdaságon belül azok a szektorok kerülnek-e előtérbe, ahová mi exportálunk" - fejtegette a közgazdász.
Ha nem tudnak racionálisan tervezni a cégek, az beépül a kockázati feláraikba, azaz tartalékokat képeznek az előre nem látható eseményekre, és ez többletköltséget ró a társadalomra. Ez még akkor is így van, ha végül nem kerül sor semmilyen rendkívüli eseményre, a költségeik akkor is nőnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.