Problémás ügyek a terítéken

reakciók. Jó néhány negatív reakciót s nem egy éles bírálatot kapott a nyilvánosság előtt is a kormány az elmúlt időkben – közvetlenül vagy közvetetten – a külföldi befektetőktől. A válságadó, a magánnyugdíjpénztárak „államosítása”, a külföldi befektetőkkel szembeni fellépés, valamint a konzultáció mellőzése, a reformok hiánya és a kiszámíthatatlanság a leggyakoribb tárgyai a bírálatoknak. Mindenesetre most alkalmuk lesz közvetlenül is jelezni problémáikat: hétfőn Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkára ugyanis találkozik a Befektetői Tanács vezetőivel.

A befektetők a leginkább azt vetették eddig fel a találkozókon, aggódnak a kiszámíthatatlanság miatt, hogy nem látszik, mire számíthatnak 2012, a válságadók kifutása utáni egy-két évben – mondta el lapunknak Becsey Zsolt. Orbán Viktor kormányfő pedig megígérte: a 2012 utánra vonatkozó tervekről széles körű konzultációt indítanak, bevonva ebbe a folyamatba a vállalkozókat is – tette hozzá.

Mindenesetre hétfőn első kézből tudja majd megválaszolni a külföldi befektetők felvetéseit, ugyanis – mint elmondta – tárgyalóasztalhoz ül a Befektetői Tanács vezetésével. Kérdésünkre, hogy mivel tudja „megnyugtatni” a partnereket, az államtitkár rámutatott: a kormány számos olyan lépést már megtett, illetve kilátásba helyezett, amelyek kedveznek a vállalati szférának, így a külföldi befektetőknek is. Ide sorolta a bürokráciacsökkentést, az adómérséklést, beleértve a társasági adóét, illetve a személyi jövedelemadóét, amely több szempontból is közvetetten hat. Egyrészt ennek köszönhetően nő a nettó bér, s emiatt enyhül a bérkövetelési nyomás; másrészt javul a fizetőképes kereslet, ennek eredményeként nőhet a banki törlesztési készség, több jut a lakosságnál az energiaszámlák rendezésére, illetve élelmiszerekre s egyéb napi háztartási cikkekre – azaz javulhat a válságadókkal sújtott cégek pozíciója – fejtette ki az államtitkár.

Ami pedig a konkrét bírálatokat illeti, olyan „nevek” szólaltak meg a befektetők védelmében, mint a francia elnök. Nicolas Sarkozy Orbán Viktor kormányfővel folytatott múlt heti párizsi tárgyalásán a többi között szóba hozta, hogy a Magyarországon jelentős befektetéssel jelen lévő francia nagyvállalatok aggódnak az üzleti hangulat alakulása miatt s az egyes önkormányzatokkal kialakult kapcsolatokat illetően.

Más intézkedés – a válságadók – miatt kritizálta a magyar kormányt a Deutsche Telekom AG igazgatótanácsának régiónkért felelős tagja. Guido Kerkhoff – az MTI-Eco tudósítása szerint – egy interjúban azt mondta: a visszamenőlegesen kiszabott sarc nemcsak a befektetői bizalmat ássa alá, de jogilag is problémás, ezért ilyen szempontból is meg kell vizsgálni. A vállalat megvárja az adókról tájékoztatást kérő Európai Bizottság állásfoglalását, de megtámadná az intézkedést – tette hozzá.

„Megdöbbentünk és meglepődtünk; másrészt, ha azt veszszük, hogy az előző időszakban mennyi konzultációt folytatott velünk a kormányzat, illetve a gazdasági döntéshozók, beleillik a sorba, hogy a médiából és elcsípett hírekből kell megtudnunk, a korábbi ígéret – miszerint az extrasarcot csak három évre veti ki a kormányzat – változott, hiszen a költségvetésben még 2013-ra és 2014-re is szerepelnek e címen bevételi tervek” – kommentálta az MTI-nek a minap a különadó időszakának meghosszabbítását Feiner Péter, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnöke.

A kiszámíthatóságot kérte ugyanakkor számon a DT érdekeltségébe tartozó Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója a héten egy budapesti tanácskozáson. Christopher Mattheisen ugyanis arról beszélt, a külföldi befektetőknek a legfontosabb, hogy Magyarországon a gazdaságpolitika kiszámítható legyen.

Hallatták hangjukat a vegyes kamarák is. „Adók visszamenőleges hatállyal való bevezetése előzetes konzultáció nélkül súlyosan károsítja a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és szavahihetőségét. A kiszámíthatóság és szavahihetőség hiánya általában csökkenti egy potenciális beruházási helyszín vonzerejét” – fogalmazott a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a Reutersnek. Mint jelezték: ismernek néhány olyan esetet, amikor Magyarországot levették Kelet-Közép-Európában tervezett beruházások listájáról.

Az amerikai befektetőket képviselő AmCham a minap kiadott állásfoglalása bírálja a magyar kormányt a válságadó bevezetésének ténye és módja miatt, s egyben intézményesített párbeszédet sürget az üzleti körök és a kormány között, továbbá a reformok haladéktalan megkezdéséért is szót emel. NVZs