Tekintélyes bővülés a külkereskedelmi forgalomban

Az év első nyolc hónapjában az export értéke 12 496 milliárd forint (45,5 milliárd euró), az importé 11 540 milliárd forint (42 milliárd euró) volt. A havi folyamatokat vizsgálva az augusztusi forgalomnövekedés értékének dinamikája kiemelkedő (a kivitelé 41, illetve a behozatalé 37 százalék), ami az alacsony bázisértékre vezethető vissza. Jellemzően az év első hónapjai a leggyengébbek, de tavaly a mélypont augusztusban jelentkezett a válság miatt.

A 2010. január–augusztusi forgalom forintban mért árszínvonala az importnál 1,2 százalékkal, az exportnál 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány közel változatlan ugyanezen időszakban. A forint a főbb devizákhoz képest 3,5 százalékkal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődése 1,3 százalék, az euróhoz mért pedig 3,9 százalék - írja a KSH.

2010 első nyolc hónapjában a gépek és szállítóeszközözök exportvolumene 22, az importé 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A javuló autóipari kilátásoknak, illetve a fogyasztási célú − high-tech − elektronikai termékek iránti növekvő keresletnek köszönhetően az árufőcsoporton belül jelentősen bővült a villamos gép, készülék és műszer, az általános rendeltetésű ipari gép, valamint a közúti jármű kivitele és behozatala.

A közúti járművek importvolumene júliustól, az exporté augusztustól megugrott. A kivitelben egész évben dinamikusan növekedett a híradástechnikai hangrögzítő és -lejátszó készülék forgalma, főleg a brit, szingapúri és olasz viszonylatban.

2010. január–augusztusban a feldolgozott termékek kivitelének volumene 15, a behozatalé 13 százalékkal volt több, mint egy éve. Az export bővülésében az autógyártásban felhasznált szakmai, tudományos, ellenőrző műszer és készülék forgalma a legjelentősebb tényező. A gyógyszer, gyógyszerészeti termék mindkét irányú kereskedelmének volumene júliustól markánsan, emiatt az időszak egészét tekintve az átlagot némileg meghaladó mértékben bővült.

Az export növekedési tendencia az orosz gyógyszer-kereskedelmi törvények ideiglenes keresletfelhajtó hatásával függ össze. A vas és acél, színesfém, egyéb fémtermék, azaz a feldolgozott fémek behozatalának volumene hónapról hónapra lendületesen növekszik.

Az energiahordozók importvolumene a vizsgált időszak egészét tekintve 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A májusi csúcspontot követően a növekedés üteme mérséklődött, augusztusban pedig − a többi árufőcsoportban regisztrált gyorsuló bővüléssel szemben − 17 százalékkal csökkent. A mérséklődés oka az, hogy az energiahordozó-import mintegy harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz beszerzése a tavalyi mennyiség mintegy fele volt. A teljes energiabehozatalunk felét adó kőolaj és kőolajtermék importértéke csaknem másfélszeresére nőtt 2010. január–augusztusban, amit főképp az áremelkedés okozott.

2010 első nyolc hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 7 százalékkal nőtt, míg behozatala szinten maradt. A kivitelben legnagyobb részarányú árucsoport, a gabona és gabonakészítmények exportvolumene az időszak egészére vonatkozóan tizedével maradt el az előző évi szinttől, bár júniustól már jelentős a növekedés a fokozatosan emelkedő gabonaárak és az értékesített mennyiségek miatt. Az előzővel szemben átlagot meghaladó mértékben bővült a hús és húskészítmény (ezen belül is a sertéshús), illetve tejtermék és tojás exportja. Kiugró mértékű volt az augusztusi behozatal volumene a zöldségféle és gyümölcs, illetve az állati takarmány árucsoportokban.

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2010 első nyolc hónapjában a kivitelben 17, a behozatalt tekintve 15 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet, az aktívum a régi tagállamok esetében 192, az új tagállamok vonatkozásában 133 milliárd forinttal nőtt a bázisidőszakhoz képest. Dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 26, az importé 18 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet

Figyelemre méltó, hogy az EU-n kívüli európai országokkal folytatott gépkivitelünk forintértéke egyharmadával, az energiabehozatalunk több mint negyedével bővült, azonban a gépexport értékéből nem tudtuk teljes mértékben fedezni „energiaszámlánkat”.