Decemberben lassított a pannon puma

Gyengén zárta az idei évet a magyar gazdaság, ebben elsősorban külső tényezők játszottak szerepet. A Világgazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) 0,31 százalékkal csökkent decemberben az előző hónaphoz viszonyítva. Ennél gyengébb eredményt csak májusban láthattunk, ugyanakkor most több egyszeri tényező is szerepet játszott a csökkenésben. A külső konjunktúra ugyan lassult, de egyelőre mindig élénk, annak ellenére, hogy többen jelentős hanyatlással számoltak 2010 végén.

A GYIA összetevői közül hét indukált lassulást: ilyen volt például a reálkamat-növekedés vagy a fogyasztási hitelek reálértéken számított csökkenése is. Az emelkedés irányába hatott viszont a hosszú és a rövid lejáratú állampapírhozamok közötti különbség szűkülése. Szintén pozitívan hatott a gyorsulási irányadóra a pénzkínálat növekedése, ezek azonban nem tudták megfordítani a decemberi tendenciát.

Jócskán esett a budapesti tőzsdeindex, jelezve, hogy a nagyvállalati körben is ideges volt a hangulat. Ez jelentette az egyik olyan tényezőt, amely ezúttal kisebb súlya ellenére is erőteljesen befolyásolta a GYIA havi értékét. A másik ilyen a német üzleti várakozásokat jellemző Ifo-index őszi megingása volt. A belföldi tényezők közül negatívan hatott az átlagos reálkereset visszaesése, ez a fizetőképes kereslet szűkülését okozza. Az egyetlen részindikátor, amely nem változott az előző hónaphoz képest, a munkakeresés átlagos időtartama volt, amely azt jelzi, hogy a munkaerőpiacon enyhülhet a helyzet.

Az ipari termelés legutóbbi adata alapján az exportra termelő ágazatokban sem volt túl biztató a helyzet, havi alapon összességében csökkent a teljesítményük. Ugyancsak visszaesett az ipar belföldi értékesítése. Mindezek ellenére csökkenő tendenciáról még korai lenne beszélni a gazdaság egészében, ha az átmeneti hatások elmúlnak, akkor ismét gyorsulhat a gazdaság.

A várakozások szerint ugyan a legtöbb európai gazdaság lassul jövőre, de Magyarországra ez nem érvényes. Itt ugyanis nem lesz szükség olyan mértékű költségvetési lefaragásra, mint a tőlünk nyugatabbra található uniós tagországokban. Jövőre így erősödhet a belső kereslet is, illetve az szja-könnyítés nyomán ismét növekedhetnek a reálkeresetek. A tavaszra ígért kormányzati átalakítások csak később fejthetik ki gazdaságélénkítő hatásukat.