GKI: Feléljük a jövőt - Hogyan változnak a bérek jövőre?

A világgazdaságban a tavaszi görög után az őszi ír válság fokozza a bizonytalanságot, a fenntarthatatlannak látszó folyamatok iránti érzékenységet. A magyar gazdaságpolitika ezt figyelmen kívül hagyja, sőt a 2010-11-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be.

Ennek - és a "megszorítások" deklarált, de csak látszólagos elkerülésének - öncélúságát jelzi, hogy ez a gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahely-teremtést.

Az áremelkedés üteme beragadni látszik 4 százalék körül. Láthatóan a kormány a jelenleginél magasabb, 3,5 százalékos inflációs célt szeretne, s a Monetáris Tanács új tagjainak kinevezését követően 2011 tavaszán esetleg az inflációs cél formális emelésére is sor kerülhet. Az infláció az idei 4,8 százalék után 2011-ben 3,8 százalék körül alakul. Magyarország 2011 közepéig nem lép be az ERM-2 rendszerbe, így ebben a politikai ciklusban már nem lehet magyar euró. (Ez legkorábban 2016-17-ben kerülhet napirendre.) Az euró árfolyama 2011-ben is a 2010. évihez hasonló, 276 forint lehet (jelentős ingadozások mellett), de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától.

A foglalkoztattak száma 2011-ben néhány tizedszázalékkal, lényegében a 2010. évi csökkenéssel azonos mértékben emelkedik. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik.  A munkavállalók a magas jövedelmi kategóriákban és a többgyermekes családoknál a bruttó kereset növekvő hányadát kapják kézhez. A gyermekkel nem rendelkező munkavállalók és a 290 ezer forintot el nem érő jövedelmű háztartások terhelése – elsősorban a nyugdíjjárulék emelése és az adójóváírás szigorítása miatt – enyhén emelkedik. Esetükben a jövedelmek reálértékének megőrzését a keresetnövekedés biztosíthatja.

A keresetek emelkedésének határt szab a munkát keresők nagy száma és a cégek költségviselő képessége. Összességében a bruttó keresetek 3,5 százalékkal, a nettó keresetek 6-6,5 százalékkal, a reálkeresetek 2,5 százalék körül emelkednek. Jövőre is csak az inflációt követik a nyugdíjak, így reálértékük nem változik, a családi pótlék reálértéke viszont csökken. A reáljövedelem így kb. 1 százalékkal nőhet. Ezt viszont több mint 1 százalékkal is emelheti a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése, s feltehetőleg növekszik a szürke jövedelmek aránya. Végeredményben a lakosság reáljövedelme 2,5 százalék körüli mértékben emelkedhet. A végső fogyasztás 1,5 százalékkal, a vásárolt kb. 2 százalékkal emelkedik.  A bruttó megtakarítási ráta a lakosság pénzügyi eszközeinek növekedésével párhuzamosan 6 százalékra emelkedne.

Végeredményben a 2011. évi gazdasági növekedés az EU átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz. Továbbra is az export húzza, azonban immár a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon - a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt - a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése. Hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag megtakarításának (és jövendő nyugdíjának) eltulajdonításából egyetlen évben (2011-ben) megfinanszírozzuk a nagyobb cégek és a magasabb fizetésűek jövedelemadójának csökkentését, de ezt a későbbi években már semmi nem fedezi, sőt tartósan fennmaradnak a növekedést, foglalkoztatást, beruházást fékező ágazati különadók.