Lassult az export bővülése októberben

2010. január–októberben a kivitel volumene 18, a behozatalé 16%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. Folyó áras adatokból számítva az export forintértéke 18, az importé 16%-kal bővült; euróban ez a növekedés 21, illetve 19% volt. A külkereskedelmi mérleg többlete 1219 milliárd forintot (4441 millió eurót) tett ki, 376 milliárd forinttal (1461 millió euróval) többet, mint 2009 azonos időszakában.

Az év első tíz hónapjában az export értéke 16 153 milliárd forint (58,7 milliárd euró), az importé 14 934 milliárd forint (54,2 milliárd euró) volt, így a kivitel forintértéke némileg meghaladta, a behozatalé azonban még nem érte el a két évvel korábbi, a gazdasági világválság előtti szintet.
A 2010. január–októberi forgalom forintban mért árszínvonala az importnál 0,5%-kal, az exportnál 0,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány közel változatlan ugyanezen
időszakban. A forint a főbb devizákhoz képest 2%-kal erősödött. Ezen belül a dollárral szemben 1,2%-kal gyengült, az euróhoz mért erősödése 2,5%.

2010 első tíz hónapjában a teljes külkereskedelmi behozatal felét, a kivitel 60%-át adó gépek és szállítóeszközözök export- és importvolumene egyaránt ötödével bővült. Az árufőcsoport forgalmának növekedése alapvetően néhány termék − az autó- és autóalkatrész, a mobiltelefon és a televízió − iránti kereslet újraélénkülésének köszönhető. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az általános rendeltetésű ipari gép, villamos gép, készülék és műszer, valamint a közúti jármű mindkét irányú kereskedelme, illetve a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék importvolumene. Az árufőcsoport forgalmának
domináns részét (import 63%, export 76%) az uniós országokkal folytatott kereskedelem adta.

2010. január–októberben a feldolgozott termékek kivitelének volumene 14, a behozatalé 13%-kal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az időszak egészét tekintve dinamikusan bővült a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek export- és importvolumene, és a szeptemberi megtorpanás után októberben folytatódott az árucsoport forgalmának növekedése. A nemzetközi autóipar megemelkedett alkatrészigényének köszönhető a szakmai, tudományos ellenőrzőműszerek exportforgalmának lendületes
növekedése, elsősorban a német, az egyesült államokbeli és a kínai viszonylatokban.

Az energiahordozók importvolumene 8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A természetes és mesterséges gáz behozatala a január–októberi időszakban csaknem 7%-kal volt több, mint egy évvel ezelőtt, bár júliustól kezdődően a beszerzés drasztikusan csökkent. Ez elsősorban bázishatás következménye: a gáztározók feltöltése 2009-ben a harmadik negyedévben kezdődött. A teljes energia behozatal felét adó kőolaj és kőolajtermék importértéke 40%-ot meghaladó mértékben nőtt, amely
túlnyomórészt az áremelkedéssel magyarázható.

2010 első tíz hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 10%-kal nőtt, behozatala 4%-kal múlta felül a bázisidőszaki szintet. A kivitelben legnagyobb részarányt képviselő gabona és gabonakészítmények exportvolumene a júniustól szeptemberig tartó dinamikus növekedés ellenére sem érte el a 2009. január–októberi szintet. Átlagot meghaladó mértékben bővült a hús és húskészítmény kivitele, a növekmény legnagyobb része a sertéshús exportjában jelentkezett. A zöldség- és gyümölcsbehozatalunk az időszak egészét tekintve kismértékben, augusztustól lendületesen bővült a gyenge hazai kínálat miatt.

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2010 első tíz hónapjában a kivitelben 16, a behozatalt tekintve 15%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet, az aktívum a régi tagállamok esetében 217, az új tagállamok vonatkozásában 203 milliárd forinttal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A legjelentősebb egyenlegjavulást a brit, a francia, illetve a szlovák relációkban értük el.

Dinamikusabban bővült az EU-n kívüli országokba irányuló forgalom: az export volumene 24, az importé 18%-kal haladta meg az elmúlt évi szintet. Passzívumunk 1113 milliárd forint (4,1 milliárd euró) volt, 43,6 milliárd forinttal (257 millió euróval) több, mint tavaly ilyenkor. Az egyenleg az orosz, a délkoreai és a kínai viszonylatban romlott legnagyobb mértékben.