Magyarok a pálya szélén

Mind Lettország és Litvánia, mind Lengyelország és Csehország közelebb áll az euró bevezetéséhez Magyarországnál. Hazánk jelenleg Romániával és Bulgáriával van egy szinten ebben a tekintetben – mondta el a Világgazdaságnak Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője az euróövezet válságáról és a bővülés idejének jelentős kitolódásáról szóló hírek kapcsán. Ennek fő oka – tette hozzá –, hogy Magyarország jobban eladósodott és komolyabb költségvetési problémákkal küzd, mint a legtöbb régiós állam. Emiatt megítélése is rosszabb a nemzetközi pénzpiacokon, mint ahogy azt a nemzetközi hitelminősítő intézetek értékelései is jelzik. Mint ismert, a Moody’s a múlt héten egyszerre két fokozattal, Baa1-ről Baa3-ra vette vissza Magyarország szuverén adósságának a besorolását, és továbbra is fenntartotta a negatív kilátást.

A Standard & Poor’snál már 2009 márciusa óta BBB– Magyarország minősítése, ez egy fokozattal van a bóvli kategória felett. Őket követheti a harmadik nagy hitelminősítő, a Fitch, amely november végén már utalt a leminősítés lehetőségére, és még az idén dönt a kérdésben. Ahhoz, hogy Magyarország megítélése javuljon a piacokon és közelebb kerüljön az eurócsatlakozáshoz, elsősorban tartósan hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség – fűzte hozzá Kovács Krisztián. Ezen belül kiemelten fontos a költségvetési fegyelem, valamint a nagy társadalmi elosztó rendszerek hosszú ideje csak hangoztatott reformja. A Concorde elemzője szerint az eurózóna a következő években nem a bővülésről fog szólni. „Akik szeretnének belépni az övezetbe, azok nem tudnak, akik pedig esetleg be tudnának, azok nem szeretnének” – mondta. Észtországnak a jövő hónap elején esedékes csatlakozása után valószínűleg hosszú csönd következik – a napokban erre a következtetésre jutott a JPMorgan és a BNP Paribas elemzőintézet is. Szerintük Magyarország és Lengyelország legkorábban csak 2019-ben, Csehország pedig 2020-ban csatlakozhat az eurózónához, egyrészt az övezet életképességét fenyegető kihívások, másrészt az „eurólelkesedés” csökkenése miatt.

Mindez jelentős módosulás ahhoz képest, hogy elemzők az év elején még 2014–15-öt tartották a csatlakozás lehetséges időpontjának. Igaz, a belépés dátumának folyamatos kitologatása már megszokott – László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere például 2003 tavaszán még elképzelhetetlennek tartotta, hogy Magyarország 2009-ig ne vezesse be a közös európai pénzt. Ebből végül semmi sem lett, miközben a szlovénok 2007, a szlovákok pedig 2009 óta már euróval fizethetnek a boltokban. A korábbi állandó csúszás miatt nem csoda, hogy a kormánynak jelenleg nincs hivatalos céldátuma.

Erre utalt Wolfgang Schäuble egy interjúban. „Az elvi döntés tehát az volt, hogy a pénzügyi és a költségvetési politikát nemzeti hatáskörben kell szabályozni. Ha ezt egyesek most meg akarják változtatni, lehet róla beszélni” – fogalmazott Német-ország pénzügyminisztere a Bild am Sonntagnak.

Az megjósolhatatlan, hogy az egyes tagállamok hajlandók lennének-e lemondani az önálló költségvetési politikáról. Elemzők szerint kénytelenek lesznek, ha az eurózóna tagjai szeretnének maradni, az életben maradásra ugyanis csak egy elmélyült integráció lehet képes.

Erre utalt Wolfgang Schäuble egy interjúban. „Az elvi döntés tehát az volt, hogy a pénzügyi és a költségvetési politikát nemzeti hatáskörben kell szabályozni. Ha ezt egyesek most meg akarják változtatni, lehet róla beszélni” – fogalmazott Német-ország pénzügyminisztere a Bild am Sonntagnak.

Az megjósolhatatlan, hogy az egyes tagállamok hajlandók lennének-e lemondani az önálló költségvetési politikáról. Elemzők szerint kénytelenek lesznek, ha az eurózóna tagjai szeretnének maradni, az életben maradásra ugyanis csak egy elmélyült integráció lehet képes. -->