Nyugdíj: jön az egyéni számla?

Több százmilliárd forinttal kell csökkenteni 2012-ben a nyugdíjkifizetéseket akkor, ha valóra válik a szerdán a Magyar Közlönyben közzétett, a nyugdíjreformmal kapcsolatos lépésekről szóló kormányrendelet. Ebben ugyanis többek között az az elvárás szerepel, hogy a jövőben nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekből lehet finanszírozni, egyéb költségvetési bevétel terhére nyugdíj nem fizethető ki. Vagyis a kormány – elvi szinten helyesen – véget kíván vetni annak az immár évtizedes hagyománynak, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot (NYA) évi több száz milliárd adóforinttal kell aládúcolni.

Ez a kormányzati terv 2012-től azonban meglehetősen érdekes helyzetet teremt. Jövőre a magán-nyugdíjpénztáraktól visszatérő vagyonból 451 milliárd, a korábban szintén a magánkaszszákat illető járulékok visszatereléséből pedig 361 milliárd forintnyi bevételhez jut az NYA – legalábbis ezek a számok szerepelnek a jövő évi büdzsében. Előbbi tétellel azonban a következő években már nem számolhat a kabinet, a járulékbevétel pedig a második pillér szűkebb körű fennmaradása esetén is csökkenni fog 2012-ben a 2011-es összeghez képest (lévén a járulék egy része ismét a kasszákhoz folyik be). Vagyis mintegy 500-550 milliárd forintos lyuk keletkezhet a nyugdíjbiztosításnál. Ez lehet valamivel kisebb akkor, ha a kormányzati remények szerint felpörög a gazdaság és a foglalkoztatás (és ezzel a járulékbevételek), a demográfiai folyamatokból viszont deficitnövekedés következik a tb-ben. Utóbbi két folyamat hatása azonban néhány éves távon még tízmilliárdokban sem mérhető, nemhogy százmilliárdokban.

Tény, hogy a már említett kormányrendelet egyúttal tehermentesíteni is igyekszik az NYA-t: valamennyi nem nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetés átkerülne a központi költségvetésbe. Csakhogy lapunk számítása szerint itt – a bevételkiesés mértékéhez képest – kisebb összegekről van szó. Szóba kerülhet a rehabilitációs járadék „büdzsésítése”, ám ez csupán 26 milliárd forintot érint, vagy a korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások áthelyezése a központi költségvetéshez. Utóbbi 280 milliárd forint körüli éves terhet venne le az NYA válláról, ám egyelőre kétséges, hogy ezek az ellátások „nem nyugdíj jellegűnek” minősülnek-e. Ha pedig az állam a jövőben az adókból fedezné maguknak a nyugdíjfolyósító szerveknek a működését, az további 23,5 milliárd forintot jelentene. Más tételre a jövő évi költségvetési törvény tanulmányozása során nem bukkantunk, lévén több szociális jellegű kifizetés már korábban elkerült az NYA-tól. E számok alapján a 2012-től mutatkozó NYA-hiány mértéke 170 milliárd és 500 milliárd forint között alakulhat.

E ponton meglehetősen demagóg lenne olyasmit feltételezni, hogy a kormány ennek arányában csökkenti a nyugdíjakat, ám vannak további érdekes jelek az ominózus rendeletben. A dokumentum ugyanis leszögezi, hogy a társadalombiztosítás rendszerében is meg kell teremteni az egyéni számlavezetés lehetőségét. Ez eddig kizárólag a magánnyugdíjpénztárakból történő, minden várakozás szerint tömeges visszalépéssel kapcsolatosan merült fel, ám valójában nehezen képzelhető el, hogy egyes biztosítottaknak lesz egyéni számlájuk, másoknak meg nem. Lapunknak név nélkül nyilatkozó nyugdíjszakértők leszögezték: egyre közelebb kerülünk a Fidesz által még a választási győzelem előtt előszeretettel emlegetett egyéni számlás tb-rendszer (NDC) bevezetéséhez. Erre utal az is, hogy a rendelet szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az egyéni számla elhalálozás esetén a házas-, élettárs számára örökölhető legyen.

Az NDC-rendszer bevezetése a hosszú távú egyensúly szemszögéből kifejezetten előnyös lenne, ugyanakkor a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal tavalyi jelentése kimutatta: míg a mostani tb-szisztéma az adott évi átlagos nettó kereset 67,4 százalékának megfelelő öregségi nyugdíjat garantál, az NDC-nél ez az arány 56 százalék. Több szakértő szerint ebből a közel 12 százalékpontos eltérésből a bevezetés után néhány évvel már több tízmilliárd forintos megtakarítás adódhat.

Addig pedig az NYA hiányát a második pillérből visszatérő vagyonból lehet fedezni, ahogy ez szerepel is az említett rendeletben: e szerint a nyugdíjreform költségét az első és a második pillér egyesítése kapcsán keletkező bevételből kell finanszírozni, egyéb költségvetési forrás e célra nem használható fel. Mintegy háromezer milliárd forintos bevétellel számolva a kormány még akkor is évekig ki tudja „stafírozni” az NYA-t e vagyonból, ha annak egy részét az ígéretek szerint az államadósság csökkentésére fordítja.

Ez annyiból érdekes, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak viszont január 31-ig kell dönteni visszalépésükről. Vagyis minden bizonnyal több millió kasszatag úgy kénytelen határozni a „menni vagy maradni” dilemmájában, hogy – mint a rendelet fogalmaz – „a nyugellátási összeg számítására, a tb rendszerében megvalósuló egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-rendszerbe átlépő tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozás” csak hónapokkal később készül el. Persze a maradáshoz kapcsolódó tb-feltételek ismeretében valószínűleg nem ez a bizonytalanság okozza a legnagyobb fejfájást a tagoknak.

Ez annyiból érdekes, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak viszont január 31-ig kell dönteni visszalépésükről. Vagyis minden bizonnyal több millió kasszatag úgy kénytelen határozni a „menni vagy maradni” dilemmájában, hogy – mint a rendelet fogalmaz – „a nyugellátási összeg számítására, a tb rendszerében megvalósuló egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-rendszerbe átlépő tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozás” csak hónapokkal később készül el. Persze a maradáshoz kapcsolódó tb-feltételek ismeretében valószínűleg nem ez a bizonytalanság okozza a legnagyobb fejfájást a tagoknak. Selmeczi: leveleket kapnak a tagok Stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn az Országgyűlésben elfogadott törvény és a szerdán meghozott kormányrendelet – fogalmazott Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnapi tájékoztatóján. Hozzátette: minden magán-nyugdíjpénztári tag levelet kap arról, hogy mi a teendője és milyen jogok illetik meg. A levél többek között az egyéni számláról, az örökölhetőségről, a veszteség jóváírásáról és a reálhozammal kapcsolatos lehetőségről tájékoztatja az érintetteket. Nyugellátási kiadások részletesen -->