Marek Belka, a HVG csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette, egyelőre a lengyel tárgyalófél sem tudja megmondani miről született megállapodás Brüsszelben.
Mint ismert, Lengyelország több régióbeli állammal karöltve azért lobbizott az Európai Unió központjában, hogy a költségvetési hiány beszámításakor vegyék figyelembe az országok kilencvenes évek végén bevezetett nyugdíjreformját.
Marek Belka szerint Lengyelországban elég nagynak látszik a hiány, de ha levonják belőle a nyugdíjreform, illetve az uniós alapok társfinanszírozásának költségét jobb számokat kapnak. A jegybankelnök szerint tíz év alatt a GDP 17 százalékának megfelelő összeg gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-pénztárakban, ahova a járulékbefizetések 40 százaléka kerül. Ez a pénz évi csaknem 2 százalékponttal gyarapszik, ami azt jelenti, hogy 2040-250 körül a GDP 90 százalékára rúgó összeg lehet a pénztárakban.
Ezt a növekedést azonban nem lehet összehangolni a maastrichti kritériumokkal, mivel azok nem veszik figyelembe a nyugdíjreform költségeit. Varsónak egyébként az államadósság és a költségvetési hiány kiszámítási módjával van gondja. A jegybankelnök szerint a nyugdíjpénztárak államkötvény-vásárlásait sem ismerik el megfelelően.
Marek Belka, mint mondja, nem adhat tanácsot a magyar kormánynak. A lengyel nyugdíjreformnak több gyenge pontja van: például Lengyelországban nem épült ki megfelelő pénzpiacot, az államkötvényeken kívül nincsenek hosszú távú megtakarítási és hitelinstrumentumok. A nyugdíjreform következtében jelentős hosszú távon befektethető tőke halmozódott fel, amelyet az ország fejlesztésére lehetne fordítani –tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.