A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmányában külön említést tesz a magyarországi folyamatokról, és kritikával illeti a kormányt. A független Költségvetési Tanács (KT), mely szervezet a mindenkori kormány hiteles felügyelője volt, gyakorlatilag „megszűnt” létezni – húzza alá Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési főosztályának igazgatója.
Az eurózóna válságkezelési mechanizmusát előrelépésként értékelte, egyedül Magyarországot emelte ki a térségből a közgazdász. A Nemzetközi Valutaalap „Költségvetési monitor” című elemzése szerint a kormányzati lépés aláássa az átláthatóságot és gyengíti az ellenőrzést, és az ellensúlyokat.
A jelentés kiemeli, hogy a fejlett gazdaságok nagy költségvetési hiánnyal rendelkeznek, míg a feltörekvő államok általában kisebb deficitet mutatnak fel. Az euróövezet államadóssága 87,1 százalék lehet 2011-ben a GDP százalékában, és jövőre 88,7 százalékra emelkedhet. Az Egyesült Államokban 2012-ben eléri a GDP 100 százalékát az államadósság, és 102 százalékig kúszhat fel.
A fejlett gazdaságokban az államháztartási bevételek a vártnál jobban alakultak tavaly, a GDP-arányos deficit így az államháztartást megterhelő válságkezelő-gazdaságösztönző intézkedések ellenére a vártnál nagyobb mértékben csökkent, átlagosan 1 százalékponttal nagyjából 8 százalékra mérséklődött, ami 0,3 százalékponttal erősebb javulás, mint amit az IMF korábban várt.
Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság gyors ütemben nőtt, meghaladta a 100 százalékot - áll a washingtoni központú pénzügyi szervezet tavaly novemberben készült, Költségvetési figyelő című kiadványának helyi idő szerint szerdán megjelent, frissített változtában. Az idén a válságban felszökött hiány lefaragása a vártnál lassabban folytatódik, és nagyobbak lesznek az országonkénti eltérések a fejlett gazdaságok csoportjában.
A költségvetési konszolidáció mértéke a csoportátlagot tekintve a novemberben valószínűsített 1 százalékpont helyett alig 0,4 százalékpont lehet, ugyanakkor az államadósság továbbra is nagymértékben nő, 107,4 százalékra emelkedik.
Ugyanakkor a nagy európai gazdaságok jelentős kiigazítást visznek véghez az idén, az élen Spanyolországgal, ahol főként kiadáscsökkentéssel - egyebek mellett a nyugdíjak, a közszolgálati fizetések és az állami beruházások visszafogásával - operálnak. A legsúlyosabb helyzetben lévő Görögországban, Írországban és Portugáliában egyaránt a GDP 2-2,6 százaléka közötti mértékű költségvetési megszorítást hajtanak végre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.