Még mindig nem indult be a magyar gazdaság

Igaz, az exportőrök rendületlenül bővülnek, de ez a belföldre termelő kereskedőket aligha vigasztalja. A gyenge fogyasztás áll a háttérben, ennek ellenére viszont az inflációt nem sikerült megtörnie a monetáris politikának. A drágulást főként egyszeri, külső hatások okozzák, de a korábbi gyakorlattal ellentétben most nem hagyja ezeket szó nélkül a jegybank, mivel tart az átgyűrűző hatásoktól.

Folytatta a kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank, a múlt hétfőn negyed százalékponttal, 6 százalékra növelte az irányadó rátát a monetáris tanács. A tavalyi, 5,25 százalékos történelmi mélypontot a növekvő inflációs veszélyek miatt hagyta el az MNB, különösen a várakozások alakulása miatt aggódnak. Maga a döntés szoros volt, lehetséges, hogy csak Simor András elnöki szavazata billentette a mérleget a kamattartás helyett a szigorítás felé.

Habár 2010-ben már néhány hónapra pozitív tartományba került a kiskereskedelmi forgalom növekedése, novemberre lassulást jelzett a Központi Statisztikai Hivatal. A kiskereskedelmi üzletek 0,9 százalékkal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak le, mint egy évvel korábban. A 2007-től megfigyelhető csökkenő tendencia a nyár közepe óta megtorpant, így öszszességében az év első tizenegy hónapjában az eladások 2,5 százalékos mérséklődést mutattak. A szezonálisan kiigazított adat az előző hónap szintjén maradt.

Januárra a gazdaság lassulását jelezte a Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó. A 0,31 százalékos havi visszaesés decemberhez képest a legrosszabb adat 2009 májusa óta, de illeszkedik az elmúlt hónapokban kirajzolódott trendhez. Ötödik hónapja nem tud a pozitív tartományba kerülni az index, bár ebből három hónapban nagyjából stagnálás volt a felülvizsgált adatok fényében. A GYIA összetevői közül öt hatott a lassulás irányába, és négy indukált növekedést, egy pedig stagnált.