BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Navracsics: kész a kormány válasza Brüsszelnek a médiatörvényről

Kész a médiatörvény-ügyben az Európai Bizottságnak szánt kormányzati válaszlevél. Hétfőn (azaz ma) tartják róla az utolsó egyeztetéseket, s még a hét elején szeretnék is elküldeni a brüsszeli testületnek - nyilatkozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában.

Navracsics Tibor leszögezte: nem szeretnék, ha a médiatörvényről szóló vita rányomná bélyegét hazánk uniós elnökségére, ezért sietnek a válasszal. A kormányfő helyettese leszögezte: a médiatörvény kapcsán nem sérült a szólásszabadság, így az emiatt aggódó tüntetésekkel sem tudnak mit kezdeni. Úgy látja: az uniós elnökségben Magyarország jól teljesít, az alig fél éve hivatalba lépett magyar miniszterek munkájával elégedett a többi tagállam.

A kormány szeretné, ha nem nyomná rá a magyar uniós elnökségre a bélyegét a médiatörvénnyel kapcsolatos európai vita – éppen ezért szeretnék jóval az Európai Bizottság szabta határidő előtt, még e hét hétfőn vagy kedden eljuttatni a választ a brüsszeli testületnek - mondta a Duna Televízióban Navracsics Tibor.

A  válaszlevél végső változata már készen van, tartalmáról konkrétumokat még nem árult el, azt viszont elmondta: hétfőn tartják róla az utolsó egyeztetéseket. Marad az eddigi alapelv. “Ha azt látjuk, hogy a jogharmonizáció kapcsán van olyan észrevétele a bizottságnak, ami mentén a törvényt módosítani kell, mi ebből nem csinálunk presztízskérdést, természetesen módosítunk”. Azt azonban kérdésre válaszolva megjegyezte: több kérdés létezik, s van, amelyiknél az előbbi  válasza egy "igennel" ér fel a módosításra vonatkozóan.

Navracsics szerint a médiatörvényben nincs jogsértés. A médiatörvénnyel kapcsolatban eddig még semmilyen, sajtószabadságot sértő cselekedet nem történt. A törvény január elsejétől van hatályban; nem hurcoltak meg újságírót, nem tiltottak be tartalmat, nem állt le televízió. Magyarországon azt láthatjuk, hogy különösebben az újságírók nem is nagyon tiltakoznak, leszámítva egy-két baloldali lapot. Ám ők inkább osztályharcból, és nem annyira a médiatörvény iránti szakmai ellenérzésükből tiltakoznak” - hangzott az érvelés.

A médiatörvény kapcsán egyébként addig fogják kérdezni európai fórumokon a magyar kormány tagjait, amíg lesznek olyan politikai erők, amelyeknek érdeke ezt a helyzetet fenntartani – tette hozzá kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes. 

Navracsics Tibor úgy látja: ketté lehet választani a törvénnyel kapcsolatos vitát. A törvényszöveggel kapcsolatban kezdetben egyáltalán nem volt vita, hiszen sokan úgy vitatták a törvényt, hogy nem olvasták annak szövegét. Mostanra ez, a szöveggel kapcsolatos vita egyre mélyebbé válik, nem intenzitását, hanem tematikáját tekintve. A vita másik ága politikai jellegű – ez inkább a médiatörvénnyel kapcsolatos érzésekről szól: félelmekről, gyanakvásokról, vagy éppenséggel az azzal kapcsolatos bizalomról. "A médiatörvény bonyolult dolog, önöket nyilván egzisztenciálisan is érinti, a véleményszabadság számos alapvető szabadságjogot is érinthet, éppen ezért felfokozott az érdeklődés ezzel kapcsolatban” - hangzott az interjúban.

A médiatörvény elleni civil tüntetéseket a tiltakozás példájaként felhozó felvetésre úgy reagált a fideszes politikus: ez is mutatja, hogy szólásszabadság van Magyarországon, a médiatörvény és az alkotmányos rend semmilyen csorbát nem szenvedett. Ha lesznek még tüntetések, azokra reagálnak-e bármi módon, vagy mint az eddigieket, azokat is tudomásul veszik majd? - kérdezte a Heti Hírmondó. “Én ahogy tudom a felhívásokból, a tüntetések a szólásszabadság mellett állnak ki. Ezzel mit csináljunk? Mi is a szólásszabadság mellett állunk ki” - reagált Navracsics, hozzátéve: a tüntetőkkel szemben a kormányzat úgy látja, nem veszélyezteti a szólásszabadságot a médiatörvény. “Eddig még nem láttam, hogy bárkinek a szólásszabadságát veszélyeztette volna, vagyis akkor azt mondhatom, hogy három-null ide, a kormányzat javára”. 

Navracsics Tibor hangsúlyozta, az egyik magyar cél az emberi alapjogok, köztük éppen a szólásszabadság fokozott érvényesítése az EU-ban. A magyar vezetés emelett olyan területeken is változtatásokat tervez, ahol a hétköznapi emberek is megérezhetik az európai integráció létének hasznosságát. Példaként Navracsics Tibor a nemzetközi házasságokat vagy élettársi közösségeket hozta fel, amelyekben a férj és a feleség eltérő állampolgárságú. Esetükben jelenleg nehézkes a vagyonjogi rendezés - mondta. “Szeretnénk azt elérni – de hozhatnám az öröklési jogot is arra az esetre, ha egy örökhagyónak különböző országokban vannak vagyontárgyai – , hogy az egy országban lefolytatott akár vagyonjogi, akár öröklési ügyet a többi tagállam is ismerje el magára nézve kötelezőnek, így a családnak sokkal könnyebbé válik az ügyintézés” - hangzott a miniszterelnök-helyettessel készült interjúban.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.