500, vagy 900 milliárd? Találgatások az Orbán-csomagról

Sorozatban látnak napvilágot a sajtóban a találgatások és értesülések a kedden várható reformcsomagról. A Világgazdaság becslései szerint a tényleges megtakarítások mérete mintegy 500 milliárd forint, a minisztériumok által végrehajtott zárolásokkal együtt pedig a 700-750 milliárdot is elérheti.

Nagyjából az előre beharangozott összetevőket tartalmazza a kormány holnap bemutatandó strukturális reformprogramja – értesült a HVG fideszes körökből. Jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben 902-902 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyensúlyát, ami lehetővé teszi a különadók kivezetését, legalábbis elvileg.

NGM: A fő ellenség az államadósság

Az elhibázott gazdaságpolitikai folyamatoknak köszönhetően Magyarország "maastrichti típusú" államadóssága 2010-re 21.790 milliárd forintra nőtt, ami nagyjából a GDP 80 százalékát tette ki. A központi költségvetés bruttó államadóssága 20.041 milliárd forint volt 2010. december 31-én, az állomány átlagos hátralévő futamideje 4,5 év - olvasható abban az elemzésben, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) küldött meg az MTI-nek, hétfőn. Az elemzés szerint emiatt az ország számára "a legnagyobb veszedelmet" az államadósság jelenti napjainkban.

A nemzetgazdasági tárca szerint az elmúlt évtizedben a 2002-es év ilyen szempontból is rendkívül fontos trendforduló, hiszen az első Orbán-kormány a gazdaságot magas gazdasági növekedés ütemmel és csökkenő, jóval a maastrichti 60 százalékos szint alatti államadósság rátával adta át. "Az utána következő szocialista kormányok azonban nem tudtak megfelelő gazdaságpolitikai választ adni a kor kihívásaira, s nyolcévnyi kormányzásuk alatt újra elfutott Magyarország GDP-arányos államadóssága" - olvasható a dokumentumban.

Az elemzés kitér arra: 2002 és 2010 között a nominális adósság 12.000 milliárd forinttal, az adósságráta közel 25 százalékponttal nőtt. A maastrichti 60 százalékos küszöböt 2005-ben lépte át Magyarország, majd folyamatosan távolodott el az eurózóna-tagsághoz szükséges szinttől - mutat rá az elemzés.

A közösségi közlekedés is megkapja a "magáét"

A kormány költségvetési kiigazítási programja érinti a közösségi közlekedést és az oktatást is - mondta Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Bloombergnek.

Naszvadi azt is kijelentette, hogy a csomag középpontjában a kiadások csökkentése áll, és tartalmaz strukturális reformintézkedéseket is. Megerősítette, hogy holnap (március 1-jén) jelentik be a reformokat.

Kormány: "feneketlen kút" a MÁV, a Volán és a BKV

Az államtitkár szerint két-három évre van szükség, hogy láthatóak legyenek az eredmények - írja a Bloomberg.

Pasquale Diana, a Morgan Stanley londoni közgazdásza azt mondta, hogy a 6-800 milliárd forintos kiigazítási program elég lesz ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat. Véleménye szerint az összegnél is fontosabb, hogy a kiadások csökkentése nagyobb súllyal szerepeljen a bevételek növelésénél.

Kedden minden kiderül

A kormány kedden ismerteti a 2011–13-ra szóló strukturális reformprogamot, amelytől 700-750 milliárd forintos államháztartási kiigazítást várnak. A Növekedési és stabilitási programról egyelőre szinte semmi biztosat nem lehet tudni, bár számos vélt eleméről értesülhetett már a közvélemény.

A kevés fix elem egyike a 250 milliárd forintos zárolás, amely egyre nyilvánvalóbban a reformcsomag része. Ugyanis korántsem biztos, hogy az idén sikerül annyit lefaragni a kiadásokból, amennyi a magán-nyugdíjpénztári bevételek nélkül is pályán tudná tartani a deficitet. Mindenesetre az Országgyűlés ma tárgyal először a zárolásról.

Számításaink szerint – a fentiek fényében – a tényleges szerkezeti átalakítások szaldója mintegy 500 milliárd forint lehet, ami még így is komoly kihívás. Hogy ezen belül pontosan mekkora arányban szerepelnek bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépések, holnap derülhet ki, de egyre valószínűbb, hogy a kormány kénytelen lesz az előbbi csoportba tartozó eszközöket is bevetni, akár durván fele-fele arányban.

Szóba jöhet a bevételi oldalon a zöldadók növelése, egy egészségügyi hozzájárulási minimum rögzítése s a hamburgeradó. A kiadási oldalon biztosabbnak tűnnek a „jelöltek”, ám az korántsem borítékolható, hogy a különböző ellátások, juttatások kurtításából és a közösségi közlekedés átalakításából akár hosszú távon is összejöhet a szükséges évi 250-300 milliárd forint.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!