A magánszférában is szabályozná a béreket a kormány?

A bértárgyalások újrafelvételét vagy egy a kilencvenes évek eleje óta nem látott bérszabályozás bevezetését vetíti előre Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi felszólalása. A kormányfő az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén ugyanis leszögezte: nem engedhetik meg, hogy az adómódosítások miatt akár a köz-, akár a magánszférában csökkenjenek a nettó fizetések.

A cikkhez tartozó jegyzetünk itt olvasható!

A dilemmát a kormány a közszférában már korábban kipipálta: 21,9 milliárd forintot különítettek el arra, hogy kompenzálják az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó bérének csökkenését. Tegnap azonban a miniszterelnök úgy fogalmazott: arról „értesültek”, hogy számos cégnél bércsökkenés következett be, ez nem fogadható el. A helyzet tisztázása érdekében a gazdasági érdekképviseletekkel közösen még akciócsoportokat is életre hív a kormány, az így elkészítendő jelentések alapján pedig a kabinet „gondoskodik” arról, hogy a magánszektorban se csökkenhessenek a fizetések.

A kérdés felvetése az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) összehívását vetíti előre. A 2011-ről szóló egyeztetések idején itt állapodtak meg a felek arról, hogy az idén a minimálbér 78 ezer, a garantált bérminimum pedig 94 ezer forint lesz, a béremelések átlagos mértéke pedig 4-6 százalék. Ennél többet azonban – legalábbis az eddigi szokásjog alapján – a kormány nemigen tehet, hiszen az egyes cégek bérezési politikájába nem avatkozhatnak bele – vélekedtek a lapunknak megszólaló szakértők.

A gazdasági képviseletek részéről pedig Dávid Ferenc, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára jelezte, hogy finoman szólva nem tartanák kívánatosnak, ha a kormány jogi eszközökkel „kényszerítené ki” a béremelést olyan esetekben is, amikor egy-egy cég azt nem tekinti indokoltnak vagy kivitelezhetőnek.

Magáról a várva várt reformcsomagról a kormányfő tegnap annyit árult el, hogy várakozása szerint „az őszi ülésszak idejére már célegyenesben lesz Magyarország megújítása”. A konkrét lépéseket a kormány március 15-ig mutatja be a T. Háznak. „2011 végéig megújítjuk az alkotmányos rendszert, és a nagy ellátórendszerek átalakítása is megkezdődik” – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor.

„A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Ugyanakkor figyelmeztetett: van ok az aggodalomra az előző kormány súlyos hagyatéka miatt.

A költségvetési törvényben 1064,4 milliárd forint szerepel kamatteher címén, az Államadósság-kezelő Központ pedig korábban 860 milliárd forintos finanszírozási szükségletről adott számot – önmagában tehát nagyjából ekkora tehertétel az államadósság.

Tény, az idén esedékessé válik egy kétmilliárd eurós visszafizetés a hitelcsomagból, ám legutóbbi jelentésük szerint még az ÁKK-nál is azt tervezik, hogy ezt újabb kötvények kibocsátásával fedezik. A közel 2500 milliárdos tétel háromötöde tehát valójában az államadósság viszszafizetéséből, törlesztéséből fakad: a már említett részlet mellett a kormány valószínűleg előbbre hozná az IMF-nek fizetendő részletek törlesztését is.

A költségvetési törvényben 1064,4 milliárd forint szerepel kamatteher címén, az Államadósság-kezelő Központ pedig korábban 860 milliárd forintos finanszírozási szükségletről adott számot – önmagában tehát nagyjából ekkora tehertétel az államadósság.

Tény, az idén esedékessé válik egy kétmilliárd eurós visszafizetés a hitelcsomagból, ám legutóbbi jelentésük szerint még az ÁKK-nál is azt tervezik, hogy ezt újabb kötvények kibocsátásával fedezik. A közel 2500 milliárdos tétel háromötöde tehát valójában az államadósság viszszafizetéséből, törlesztéséből fakad: a már említett részlet mellett a kormány valószínűleg előbbre hozná az IMF-nek fizetendő részletek törlesztését is. -->