Az EKB a körmére nézne a felelőtlen tagállamoknak
Az eurózónatagok jegybankelnökeiből álló EKB-kormányzótanács által kiadott 71 oldalas dokumentum lényegében azt kifogásolja, hogy a zóna tagországainak túl sok mozgástere van a valutaunió stabilitása felett őrködő stabilitási és növekedési paktum előírásainak kikerülésére. Az 1997. júniusi amszterdami csúcson elfogadott paktum két – amúgy az euró bevezetésekor is feltételül szabott – kritérium betartását írja elő az EU tagországai számára. E szerint az államháztartási hiány nem lehet több a GDP három százalékánál, illetve az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Az Európai Bizottság legfrissebb, tavaly novemberi adatai szerint 2009-ben a 17 eurózóna-tagország közül csak négy tudta teljesíteni a háromszázalékos deficitplafonra vonatkozó előírást, az egész eurózónára vetítve pedig a hiány mértéke 6,3 százalék volt. A 60 százalékos államadósság-plafont pedig a 17 valutauniós ország közül 10 lépte túl a 2009-es adatok szerint. Amennyiben egy tagállamban a hiány mértéke az előírt küszöbértékét meghaladja, akkor túlzottdeficit-eljárás indul vele szemben. Eddig mindössze két EU-tag, a szigorú fiskális politikát folytató Észt- és Svédország ellen nem kellett eljárást indítani. Egy-egy ilyen procedúra hosszú évekig is eltarthat, ezért az EKB most azt javasolja, szigorú határidőket kellene meghatározni az eljárások lefolytatására.
Magyarország esetében például 2004-ben, vagyis rögtön csatlakozásunk évében indult el a túlzottdeficit-eljárás, amely jelenleg is tart. Az előírások szerint pénzügyi szankciót is kivethet a tagállamok minisztereiből álló tanács arra az országra, amely a tanács felszólítása ellenére nem hajt végre deficitcsökkentő intézkedéseket. Bírság kivetésére azonban mindeddig nem került sor. Az EKB szerint a hiányszabályok szigorúbb és automatikusabb betartására van szükség, és kerülni kell a hiány túllépésének elbírálásakor a politikai alapú engedékenység alkalmazását. Az EKB ragaszkodik ahhoz is, hogy a hiánycsökkentési intézkedések elmaradása esetén ténylegesen vessék ki a bírságot, amelyet az eurózóna mentőalapjába (EFSF) kellene befizetni.
Meghosszabbíthatják a görög mentőcsomagot
Az EU vezetői megfontolják a Görögországnak adott uniós mentőcsomag időbeli kiterjesztését – közölte Angela Merkel német kancellár, miután tárgyalt a görög kormányfővel. Athén ugyanis három évre szólóan kapta meg tavaly májusban a 110 milliárd eurós mentőcsomagot, míg Írország fél évvel később hét évre szólóan jutott hozzá a 85 milliárdos uniós hitelhez. Ez az első hivatalos jelzés arra, hogy Berlin megfontolja Athénnak a mentőcsomag feltételeinek enyhítésére vonatkozó kérését. Görögország az időbeli kiterjesztésen túl az uniós hitelkeret jelenleg ötszázalékos kamatának csökkentését is el szeretné érni.A görögöknél tegnap is általános sztrájkkal tiltakoztak a hitelcsomag feltételéül szabott megszorítások miatt.
A görögöknél tegnap is általános sztrájkkal tiltakoztak a hitelcsomag feltételéül szabott megszorítások miatt. Adósságfék Kell Az Európai Központi Bank jelentése az úgynevezett „szigorú költségvetési keretek alkalmazását” javasolja a tagországoknak. Habár az EKB név szerint nem nevezte meg Németországot, de ebben az esetben – a Wall Street Journal elemzése szerint – az adósságfék német modelljére utalt, amely szerint az alkotmány előírja, hogy 2016-ra egyensúlyba kell hozni az ország költségvetését. Németország az általa kidolgozott versenyképességi paktum egyik pontjában javaslatot is tett arra, hogy az eurózóna tagországai alkotmányaikban határozzanak meg konkrét korlátot az államadósság szintjére. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.