Az élelmiszerárak húzzák fel az inflációt

Egy hónap alatt – 2010. decemberhez viszonyítva – a legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai emelkedtek, 1,9 százalékkal.

Növekedett az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (8,5 százalék), a cukor (8,2 százalék), az étolaj (4,1 százalék), a liszt (3,3 százalék), valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka (2,6 százalék) ára.

Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal drágultak. Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek körében (1,2 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,4 százalékkal nőtt.

A háztartási energia (0,5 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (0,4 százalék) esetében átlag alatti áremelkedés volt. Szintén átlag alatt emelkedtek a szolgáltatások (0,3 százalék) árai, ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 9,2, a szemétszállítás díjtételei 2,9, a helyi tömegközlekedésé 1,0 százalékkal növekedtek. A tartós fogyasztási cikkek körében kismértékű (0,1 százalék) árnövekedés következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 3,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

Éves infláció

Egy év alatt, 2010. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a liszt (30,5 százalék), az idényáras élelmiszerek (28,0 százalék), az étolaj (22,2 százalék), a sajt (9,8 százalék), a cukor (9,5 százalék) és a tej (7,6 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a tojás (8,5 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,3 százalékkal, a távfűtésé 7,4 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,2 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,5 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,0 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások átlag alatti, 2,5 százalékos árnövekedésén belül a távolsági utazás 8,7, a szemétszállítás 4,8, a helyi tömegközlekedés 4,4 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 1,7 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek, 1,2 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Elemzői vélemény

„A 4 százalékos januári inflációs adat kisebb pozitív meglepetés” – mondta Suppan Gergely a Világgazdaság Online-nak. „A maginfláció továbbra is alacsony, 1,7 százalékos, így nem látszik inflációs nyomás” – fejtette ki a közgazdász.

„Kisebb az infláció növekedése, mint tavaly ilyenkor”, és „kiesett a bázishatás, vagyis a jövedéki adó emelésének a hatása is” – húzta alá Suppan.

Az elemző szerint a forint ereje is segítheti az infláció csökkenését, az energiaárakon keresztül is. Az infláció stabilan lefelé mozog – mondta Suppan Gergely.

„Kellemes meglepetés a GDP és az inflációs adat is” – mondta Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak. „Arra számítottunk, hogy 4,3 százalék lesz a januári infláció” – tette hozzá.

„Így arra lehet számítani, hogy februárban nem lesz kamatemelés, és nagyon kedvező az is, hogy a maginfláció érdemben csökkent” – fejtette ki a közgazdász.  A maginfláció 2 százalékról csökkent 1,7 százalékra.

Azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az áremelkedés sok területen nem gyűrűzött át olyan mértékben, mint várták. A februári, esetleg a márciusi adatban jelenhetnek meg az áremelések, melyeket az év elején láthattunk.

„Nyár elejéig csökkenhet az infláció” – mondta Barta György. Hozzátette: „3,7 százalékos éves inflációt várunk az idén”.

Az élelmiszer és energiaár növekedése folytatja dominanciáját a fogyasztói árindexben – mondta Mikó Ildikó statisztikus a Bloombergnek. A gázár januári emelése hatást gyakorolhat a februári inflációra – tette hozzá.