David Cameron a The Sunday Telegraph című vezető vasárnapi konzervatív brit lapnak adott interjúban kijelentette: nagyon szeretne adót csökkenteni, de amikor az ország a hazai össztermék (GDP) 11 százalékának megfelelő hitelfelvételre kényszerül, "egyszerűen nem lehetséges" jelentős mértékű nettó adócsökkentés.
Cameron ezzel arra utalt, a tavaly májusi választások után kormányra került konzervatív-liberális koalíció a GDP-érték 11 százalékát meghaladó - békeidőben példátlan szintű - államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. A deficitet elsősorban a pénzügyi válság idején megrendült helyzetű brit bankszektor feltőkésítésének csillagászati kiadásai okozták. Több brit nagybank azóta is többségi állami tulajdonban van.
Az új kormány a tavaly májusi választási győzelem után igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.
A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
Cameron a The Sunday Telegraphnak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "nem venné ki jól magát", ha a kormány először a kiadások lefaragásával kezeli a deficitet, utána maga rontja megint a helyzetet adócsökkentésekkel. A brit kormányt ugyanakkor az ellenzék azzal vádolja, hogy a súlyos megszorító intézkedések visszasodorják a gazdaságot a recesszióba.
A brit statisztikai hivatal január végén közzétett első becslése szerint a 2009 harmadik negyedében véget ért recessziót követő alig egy évnyi fellendülés után, 2010 negyedik negyedévében ismét csökkent a brit gazdaság teljesítménye. Az előzetes adatokra alapuló számítások szerint az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság hazai összterméke a tavalyi utolsó három hónapban meglehetősen meredeken, 0,5 százalékkal esett vissza az előző negyedévvel összevetve.
Ez teljesen váratlanul érte a piacot. Az elemzők az utóbbi száz év leghidegebb brit decembere miatt várták ugyan a növekedési ütem lassulását, a konszenzusos előrejelzés azonban így is 0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedést jósolt 2010 záró negyedévére. Londoni pénzügyi szakelemzők szerint a vártnál sokkal rosszabb teljesítményadatok nyomán valóban nem zárható ki az újabb recesszió a brit gazdaságban.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a statisztikai hivatal január végi adatismertetése után kiadott elemzésében azt írta, hogy a tavalyi negyedik negyedévben kiesett aktivitás egy részét a brit gazdaság az idei első három hónapban valószínűleg behozza, ám Nagy-Britannia technikai értelemben ezzel együtt is visszasüllyedhet a recesszióba - vagyis elképzelhető két egymást követő negyedévben a gazdasági teljesítmény csökkenése -, nem utolsósorban az idei áfaemelés és annak fogyasztási hatásai miatt.
Mervyn King, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója nemrégiben, egy üzleti rendezvényen kijelentette: a britek átlagkeresete az idén, reálértéken számolva valószínűleg a hat évvel ezelőtti szintre süllyed vissza, és ilyesmire az 1920-as évek óta nem volt példa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.