Emelkedő nyugdíjkorhatárok - 65 után jön a 71

Több európai országban is rossz híreket kaptak a leendő nyugdíjasok az elmúlt napokban. Spanyolországban a korhatár 65-ről 67 évre történő emeléséről döntött pénteken a madridi szocialista kabinet. A nyugdíjreform a deficitproblémákkal küzdő euróövezeti ország költségvetési konszolidációjának egyik kulcseleme.

A szakszervezetek hozzájárulását ugyanakkor csak úgy kaphatta meg José Luis Rodríguez Zapatero kabinetje, hogy engedményeket tett bizonyos pontokon. Eszerint például azok, akik 38,5 éven keresztül fizették a járulékukat, továbbra is nyugállományba vonulhatnak 65 évesen. A kormány eredetileg 41 éves járulékfizetés után akarta csak megadni ezt a kedvezményt, de végül engedett a szakszervezetek nyomásának. A lépéstől legkorábban 2015-re lehet várni, hogy részben tehermentesíteni tudja a költségvetést.

Dániában Lars Lökke Rasmussen kormányfő jobbközép-liberális kabinetje egyszerre két legyet próbál meg lecsapni a múlt héten bemutatott reformtervekkel. Egyfelől a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát kívánják biztosítani a 2014-ig 67, később pedig 71 évre emelkedő nyugdíjkorhatárral. Másrészt viszont így próbálnák megakadályozni azt, hogy a társadalom elöregedése akut munkaerőhiányt okozzon, és ezzel megfojtsa a gazdaság életképességét. Elemzők szerint látszólag politikai öngyilkosságot követett el azzal Rasmussen kormánya, hogy a bejelentést a választások évében, a voksolás előtt tette meg. Másfelől viszont az ellenfeleknek hiteles alternatívát kell felmutatniuk Rasmussenék elképzeléséhez képest, mert a dán választóknak kevés lesz, ha valaki csupán az emelési tervek kritizálására szorítkozik.

A válság kirobbanása óta megfigyelhető intézkedések ugyanakkor nem egyetlen irányba mutatnak az EU egészében. A megszaporodó korhatáremelésekkel párhuzamosan a megugró deficitek Kelet-Közép-Európában a 2000-es évek elején bevezetett hárompilléres rendszerek működésének hosszabb-rövidebb idejű felfüggesztését hozták magukkal. Lengyelország áprilistól tervezi visszaterelni a második pillérből a járulékok egy részét az állami alapba, miközben a balti országok mindegyike hasonló intézkedéseket foganatosított már 2008 ősze óta.

Tavaly került be a jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a legalább negyvenévnyi jogosultsági idővel rendelkező nők koruktól függetlenül kérhetik nyugellátásuk megállapítását.

Az időskori ellátás 40 évnyi szolgálati idő mellett jelenleg az illető átlagos nettó bérének 80 százalékát teszi ki.

Az ennél rövidebb munkaviszonyt a jogszabály 1-2 százalékos nyugdíjcsökkentéssel „honorálja”. Mindezek mellett lehetőség van arra is, hogy valaki a korhatár betöltése előtt vonuljon nyugállományba. Az 1950-ben született férfiak, valamint az 1952-ben vagy 1953-ban született nők 40 évnyi szolgálati idő mellett büntetlenül megtehetik ezt, ha pedig 37 és 39 év közötti szolgálati idővel rendelkeznek, csökkentett összegű előre hozott nyugdíjat kaphatnak.

Ennél szélesebb körű előre hozott nyugdíj illeti meg azt az 1951-ben vagy az után született férfit és azt az 1959-ben vagy az után született nőt is, aki szintén rendelkezik 37 évnyi szolgálati idővel. Amennyiben a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárhoz az illetőnek maximum egy éve hiányzik, havi 0,3 százalékot „bukik el” a nyugellátásából, ennél korábbi nyugállományba vonuláskor pedig havi 0,4 százalékot.

Ezek a szabályok a Bajnai-kabinet nevéhez köthetők, nemrég azonban Orbán Viktor kormányfő is kilátásba helyezte az előre hozott és kedvezményes időskori nyugdíjazás szigorítását. Ez főleg a rokkantsági ellátásokat érinti az eddigi kiszivárogtatások szerint.

Tavaly került be a jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a legalább negyvenévnyi jogosultsági idővel rendelkező nők koruktól függetlenül kérhetik nyugellátásuk megállapítását.

Az időskori ellátás 40 évnyi szolgálati idő mellett jelenleg az illető átlagos nettó bérének 80 százalékát teszi ki.

Az ennél rövidebb munkaviszonyt a jogszabály 1-2 százalékos nyugdíjcsökkentéssel „honorálja”. Mindezek mellett lehetőség van arra is, hogy valaki a korhatár betöltése előtt vonuljon nyugállományba. Az 1950-ben született férfiak, valamint az 1952-ben vagy 1953-ban született nők 40 évnyi szolgálati idő mellett büntetlenül megtehetik ezt, ha pedig 37 és 39 év közötti szolgálati idővel rendelkeznek, csökkentett összegű előre hozott nyugdíjat kaphatnak.

Ennél szélesebb körű előre hozott nyugdíj illeti meg azt az 1951-ben vagy az után született férfit és azt az 1959-ben vagy az után született nőt is, aki szintén rendelkezik 37 évnyi szolgálati idővel. Amennyiben a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárhoz az illetőnek maximum egy éve hiányzik, havi 0,3 százalékot „bukik el” a nyugellátásából, ennél korábbi nyugállományba vonuláskor pedig havi 0,4 százalékot.

Ezek a szabályok a Bajnai-kabinet nevéhez köthetők, nemrég azonban Orbán Viktor kormányfő is kilátásba helyezte az előre hozott és kedvezményes időskori nyugdíjazás szigorítását. Ez főleg a rokkantsági ellátásokat érinti az eddigi kiszivárogtatások szerint. Német tervek A 65 évnél fiatalabb nyugdíjasokra vonatkozó jövedelmi korlát emelését tervezi a német kereszténydemokrata-liberális koalíció. Sajtóértesülések szerint a kormánypártok megállapodtak, hogy a nyugdíjból és a kiegészítő keresetből származó jövedelem összege nem haladhatja meg az aktív időszakban elért legutolsó bruttó fizetést. A változást akár ebben az évben elfogadhatják.

Ez lényeges engedményt jelent az eddigi szabályozáshoz képest, amelynek értelmében a 65 év alatti nyugdíjasok legfeljebb 400 eurót kereshettek. Nyugdíjreformok Európában - Spanyolország: a korhatár 65-ről 67 évre történő emeléséről döntött a kormány

- Dánia: 2014-ig 65-ről 67 évre emelné a kormány a nyugdíjkorhatárt, amelyet hosszabb távon 70 év fölé vinnének

- Németország: a berlini törvényhozás 2007 tavaszán hagyta jóvá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre történő emelését, 45 évnyi járulékfizetés után 65 évesen vissza lehet vonulni

- Franciaország: a nemzetgyűlés 2010 októberében hagyta jóvá a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre történő emelését

- Görögország: Athén 2010 májusában döntött a korhatár azonnali 65 évre történő emeléséről

- Litvánia: a vilniusi kabinet 2010-ben döntött arról, hogy 65 évre emeli a korhatárt 2026-ig, de a törvényhozáson nem jutott keresztül a javaslat

- Észtország: egy 2010. tavaszi döntés értelmében 2026-ig 65 évre emelik a korhatárt nők és férfiak számára egyaránt -->