A jegybank mentheti meg Japánt

Nincs jegybank a világon, mely nagyobb hitelességet szerzett volna az infláció elleni közdelem terén, mint a Japán Központi Bank – írja a The Economist bloggere. Talán itt az ideje, hogy változtasson ezen és tőkeinjekciót végezzen. Az elemző szerint a leghatásosabb makrogazdasági módszer áll rendelkezésükre, a monetáris stimulus.

Nyomja a pénzt a jegybank

A japán jegybank likviditásfokozással próbál úrrá lenni a kialakult helyzeten. A japán központi bank kedden két részletben összesen 98 milliárd dollár értékű jent dobott piacra az előző napi, rekordot jelentő 184 milliárd dolláros intervenció után. E lépéssel sikerült stabilizálnia a japán valuta árfolyamát.

Japán problémái már régóta fennállnak: a háztartások nem hajlandók költekezni. Egy átfogó újjáépítéssel, melyet a jegybank finanszírozna kiemelné a gazdaságot a gyengélkedésből egyszer és mindenkorra.

Nouriel Roubini, a világgazdasági válságot előre látó professzor úgy vélekedett, hogy egy erőteljes költségvetési stimulussal épülhet fel a gazdaság.

Azonban az Economist elemzője szerint az államadósság hatalmas: a GDP arányában 228 százalék Japánban, mely több mint az Egyesült Államok adósságának kétszerese.

Egy másik blogger szerint a piacok hajlamosak túlreagálni azokat a katasztrófákat, melyek emberi életeket is követelnek. Ezúttal azonban a válság folytatódása – a földrengést követő atomerőművel katasztrófája – növeli a bizonytalanságot.

Szerinte a kockázatok jelentősek, mert fennáll a veszélye annak, hogy a befektetők nem finanszírozzák tovább Japán adósságát, és gyárak zárhatnak be, mely kínálati oldali problémákat vetne fel.

A Fitch nemzetközi hitelminősítő azonban kiemelte, hogy nem indokolt negatív hitelminősítői lépés Japánnal szemben. A gazdaság finanszírozási háttere erőteljes – tették hozzá az elemzők.

„A katasztrófa várható gazdasági hatásai összességében nem lesznek olyan súlyosak, hogy negatív hitelminősítői lépés válna indokolttá Japán esetében” – közölte a Fitch.

A Japán válság kapcsán az atomenergiával szemben ellenállás rajzolódik ki. Németország leállított 7 atomerőművet 3 hónapra, és az Európai Parlamentben is van támogatottsága az atomenergia visszaszorításának.

Ha az atomerőművekből származó energia helyett más módon fognak energiát termelni az növeli a nyomást az olaj- és gázárakon. A közel-keleti feszültségek, és a líbiai polgárháborús helyzet is fennáll, miközben növekszik a nyugati katonai beavatkozás lehetősége – vélekedett a szerző.

Az Európai Központi Bank (EKB) pedig azzal a dilemmával néz szembe, hogy a növekvő nyersanyagárak miatt emelje-e a jegybanki alapkamatot, vagy tovább támogassa az európai törékeny fellendülést.

Az EKB már áprilisban kamatemelést hajthat végre, hogy fékezze az inflációt, mely már 2,4 százalékra kúszott. Ez meghaladja a jegybank két százalékos inflációs célját. A kamatemelés feljebb tolhatja a kötvényhozamokat, és a periferiális euróövezeti államokat újabb kihívások elé állítja a finanszírozásukat illetően.

Az európai jegybank nehéz helyzetben van: vagy támogatja a kilábalást – csatlakozva a Fed laza monetáris politikájához -, és némiképp figyelmen kívül hagyja az inflációs kihívásokat, vagy küldetéséhez szorosan ragaszkodva emelni fogja az alapkamatot a történelmi mélypontról.

Nem látható, hogy a közel-keleti eseményeknek és a japán katasztrófának milyen hatása lesz középtávon a világgazdaságra. Ha nem terjed tovább több országra a felkelés a Közel-Keleten, Japánban is úrrá lesznek a katasztrófán, és nem lesz bűnbak az atomenergiából, akkor továbbra is folytatódhat a törékeny fellendülés.