A válság után újra szól a régi lemez....

Sajnálatos módon az infláció is az ugyanerre az időszakra jellemző szint közelében van, azaz a célt nem sikerül elérni. A sokadik külső és belső ársokkot még a gyenge belső kereslet sem tudja ellensúlyozni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) GDP-jelentése szerint a tavaly október és december közötti időszakban az előzetesen jelzettnél hajszálnyival kisebb, 1,9, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékos bővülést mutatott fel a magyar gazdaság. Ez nem változtatott azon, hogy az éves növekedés 1,2 százalékos lett, folyó áron pedig 27 120 milliárd forint volt a teljesítménye. A tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékos volt a bővülés.

Az első havinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 4,1 százalékos fogyasztóiár-növekedést mutatott ki a KSH. Egy hónap alatt – vagyis januárhoz képest – 0,4 százalékos volt a drágulás üteme. Az áremelkedés hátterében mindkét összehasonlításban az élelmiszer- és üzemanyagárak növekedése figyelhető meg, éves szinten azonban fontos szerep jutott az energia drágulásának is. Szakértők az év végére várnak némi enyhülést a pénzromlásban.

Az ipar termelése 13,4, kivitele 18,3 százalékkal bővült ez év januárjában éves alapon, ezek jobb eredmények még a tavalyi éves átlagnál is. Azért is kiemelkedő ez a növekedési ütem, mert már a viszonyítási alap sem annyira alacsony: 2010 elején már egyértelműen bővült a kivitel a beinduló nyugat-európai konjunktúrának köszönhetően. A belföldi eladások viszont egyéves mélypontra estek, noha az előző hónapokban sem remekeltek igazán. Nyáron mutatott ugyan némi életjelet a magyar piac, ám januárra 9,7 százalékos mínuszba fordult az eladások volumene.

III. 23. Kiskereskedelem (jan.)

III. 24. Reuters elemzői felmérés

III. 23. Kiskereskedelem (jan.)

III. 24. Reuters elemzői felmérés -->