Laoszban és Kenyában teremt lehetőségeket az Orbán-kormány

Két új kötött segélyhiteles projektről döntött a kormány a napokban – tudta meg a Világgazdaság. Egy laoszi 40 millió dolláros, Kenyában pedig egy 14 millió eurós programhoz biztosítja Magyarország a szükséges finanszírozási hátteret. Indulhatnak a konkrét tárgyalások a megvalósításról. Újabb indonéz és Srí Lanka-i tervekről is folynak előkészítő egyeztetések.

N. Vadász Zsuzsa

2011.03.22, 05:00

Habár nem szaporodott meg a kötött segélyhiteles projektek száma az elmúlt időszakban, folyamatosan érlelődnek újabb tervek – tudtuk meg Botos Balázstól, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági helyettes államtitkárától. Ez érthető, hiszen ez a világ egyetlen legális exporttámogatásként alkalmazható konstrukciója. A nemzetközileg szabályozott kötött segélyhitel a fogadó ország részére olyan kedvezményes kölcsönfelvételt jelent, amely a donor államból származó áruk és/vagy szolgáltatások vásárlásához kötött. Magyarország már évek óta alkalmazza ezt a fajta exportpromóciót. A költségvetés által biztosított kerete az idén 585 millió forint, de ez felülről nyitott.

A napokban két újabb projekt papírjaira került pont – legalábbis megszületett a zöld jelzést biztosító magyar kormánydöntés róluk. Az egyik ilyen konstrukciójú hazai projekt Kenyában valósulhat meg, és 14 millió euró értékű vidéki infrastruktúra-fejlesztést jelent. Elsősorban a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítják a keretet. Miután megszületett a projekt jóváhagyása, indulhatnak a hitelszerződési és kereskedelmi tárgyalások, az Eximbank és a kivitelező részvételével.
A másik csomag Laoszban megvalósuló fejlesztésekhez nyújt magyar támogatást kötött segélyhitel formájában. Kerete 40 millió dollár, s ez élelmiszer-gazdasági fejlesztésekre fordítandó. Ezek esetében is már csak a hitel- és kereskedelmi szerződések megkötése van hátra ahhoz, hogy startolhasson a megvalósulás.

Vannak további nyitott ügyek is – mondta el Botos. Példaként említett egy újabb indonéz, illetve Srí Lanka-i projektet. A kormány támogatja ezt a konstrukciót, s minden olyan ajánlatot megvizsgál, amelyet a potenciális fogadó ország kormányszerve kezdeményez náluk. A konstrukció ugyanis mindenkinek jó. A cégnek azért, mert exportpiacot és referenciát szerez, a fogadó ország olcsón jut hitelhez, a magyar állam pedig kedvező módon tudja segíteni a magyar céget, pontosabban cégeket, hiszen például a laoszi minifarmok rekonstrukciós munkálataiba a fővállalkozó további 37 vállalkozást vont be. A támogatás jó részét a Mehibnek fizetendő biztosítási díj teszi ki, azaz a magyar állam a saját tulajdonában lévő biztosítójának fizeti ki az összeget. Az már csak „hab a tortán”, hogy a kötött segélyhitelezésre fordított összegeket Magyarország elszámolja az Európai Unió felé mint segélyezési kiadást.

Ugyanis minden uniós tagállam kötelezettsége segélyezésre bizonyos összeget fordítani; hazánk még mindig csak mintegy felét teljesíti a vállaltaknak. S a kötött segélyhitelezésnél nincs gazdaságosabb segélyezési forma, hiszen ennek terhére magyar vállalatok külföldi projektjeit támogatja közvetetten a magyar állam, míg a normál nemzetközi segélyezésre fordított pénzből a magyar cégek semmit sem nyernek.

Éppen ezért Botos azt tanácsolja a hazai cégeknek: ha van ötletük ilyen konstrukcióban megvalósítható projektre, akkor igyekezzenek lobbizni a potenciális fogadó országban, s elérni, hogy ők kezdeményezzék Budapestnél a tárgyalásokat róla. Azokat az új ügyleteket fogadják be, amelyek már bizonyított relációban, partnerrel valósulhatnak meg, illetve amelyek esetében világosan látszik, hogy a magyar vállalkozások meg tudják valósítani a projektet.

A konstrukció

A kötött segélyhitelre való jogosultságot nemzetközi szabályok rögzítik, az egy főre jutó GNI-hez kötve. Magyarország 2003 óta alkalmazza ezt az állami támogatással nyújtható, kedvezményes hitelezési megoldást, amelynek éves kerete 585 millió forint (ám ez a kassza felülről nyitott). A kamatot és a futamidőt nem maximálták, magyar részről általában 15–20 év közötti periódusokkal dolgozik, a kamat 0–1,8 százalék között mozog.

Elsőként a kormányzatoknak kell megállapodniuk, utána jöhet létre a hitelszerződés, majd a konkrét projekt kereskedelmi megállapodása. A lehívás csak ezután indulhat meg.

Elsőként a kormányzatoknak kell megállapodniuk, utána jöhet létre a hitelszerződés, majd a konkrét projekt kereskedelmi megállapodása. A lehívás csak ezután indulhat meg. Kötött segélyhiteles megállapodások I. Megvalósult

Bosznia-Hercegovina, 5,8 millió euró: víztisztítók

Montenegró, 15 millió euró: oktatási létesítmények

Laosz, 8,6 millió dollár: minifarmok rekonstrukciója

II. Folyamatban lévő

Indonézia, 10 millió dollár: mobil víztisztítók

Kenya, 14 millió euró: vidéki infrastruktúra-fejlesztés

Laosz, 40 millió dollár: élelmiszer-gazdasági fejlesztések

Mongólia, 25 millió dollár: az ottani parlament nemrég hagyta jóvá a keretmegállapodást; az 1973-ban magyarok által épített állati oltóanyaggyár rekonstrukciója

Srí Lanka, 51 millió euró: víztisztító mű rekonstruk-ciója, kikötői kotróhajó szállítása