Nem veszünk, csak viszünk: duplájára nőtt a külker-aktívum

Tavaly a szolgáltatások exportja 14,3, importja 11,7 milliárd eurót tett ki, az export 10 százalékos bővülést mutat, az import nem változott. A teljes szolgáltatásexport közel harmadát és az import ötödét adó turizmus bevételei 1.119, kiadásai 620 milliárd forintot tettek ki 2010-ben. Az aktívum 90 milliárd forintos egyenlegjavulás mellett 499 milliárd forint volt.

A Magyarországra látogató külföldiek száma és kiadásaik egyaránt 2 százalékkal mérséklődtek az előző évhez viszonyítva, leginkább a Szlovákiából és Romániából vásárlási céllal érkező egynapos utazóktól származó bevételek estek vissza. A külföldre látogató magyarok száma 3 százalékkal, kiadásaik 15 százalékkal elmaradtak a 2009. évitől – az év első felében még 30 százalék körüli volt az importvisszaesés –, amelynek fő oka a munkavállalási célú utazások kiadásainak jelentős csökkenése volt.

A szállítási szolgáltatások bevétele 780, kiadása 555 milliárd forintot tett ki 2010-ben. Ez 10, illetve 12 százalékos növekedést jelent az előző évi értékekhez viszonyítva. Az exportban a harmadik, az importban már a második negyedévtől kétszámjegyű értéknövekedést regisztrált a KSH. A szolgáltatáscsoport forgalmának egyenlege 225 milliárd forint volt. Átlag feletti mértékben bővültek az áruszállítással összefüggő tevékenységek, így a közúti szállítási szolgáltatások és az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) bevételei és kiadásai.

Az EU-15 országaival szemben számottevő volt az export- és importnövekedés, főleg Németország, Ausztria és Hollandia viszonylatában. Mérsékeltebben bővült a mintegy 40 százalékos súlyt képviselő légi szállítási szolgáltatások exportja és importja (5 és 8 százalék), amely a személyszállítási teljesítmények alakulására vezethető vissza.

Az üzleti szolgáltatások bevétele 2.029, kiadása 2.001 milliárd forintot tett ki az év folyamán. Az export értéke 13 százalékkal nőtt, az import nem változott az előző évihez képest, ennek következtében a jellemzően passzív egyenleget mutató szolgáltatáscsoportnál 2010-ben először 28 milliárd forintos aktívumot regisztráltak a statisztikusok.

A jog- és licencdíjak exportja 29 százalékkal, a reexport díjbevételek mintegy negyedével emelkedtek. A személyes, kulturális, szórakoztatási szolgáltatások exportja közel ötödével növekedett, amelyet elsősorban a filmjog-értékesítés ázsiai viszonylatban megfigyelhető erősödése okoz, míg a szolgáltatáscsoport importjában 11 százalékos növekedés figyelhető meg.

Némileg visszaesett a kommunikációs szolgáltatások mindkét irányú, illetve a jog- és licencdíjak importforgalma, továbbá a hazai káreseményekkel összefüggésben jelentősen csökkentek a biztosítási szolgáltatások kiadásai - állapítja meg a KSH.