Puhítanák a paktumot - Javaslatok az EU elnökeitől

Felvizezett javaslatokkal mentené meg a német–francia versenyképességi paktumot az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének közös csomagja. A Van Rompuy–Barroso-tervezetben nem szerepel a társasági adó alapjának harmonizálása, amely ellen Budapest is kifogást emelt.

Közös javaslatcsomagot állított össze a német–francia versenyképességi paktum vitatott kérdéseiről Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke. A nemzetközi sajtóban az EU két elnökének nevezett páros valójában olyan javaslatokat dolgozott ki, amelyekkel az eurózóna többi tagállamát próbálják meggyőzni, hogy csatlakozzanak a Német- és Franciaország által kidolgozott versenyképességi paktumhoz, amelynek a bevezetését az euróövezeti mentőalap megerősítésének feltételéül szabta a német kormány.

A február eleji EU-csúcson ugyanis a valutaunió tagjai hevesen kikeltek a német–francia tervezet ellen, amely eddig tagállami hatáskörbe tartozó, tabunak számító kérdésekben – mint a nyugdíj, a bérezés vagy az adózás – szeretné elérni a minél szélesebb körű gazdaságpolitikai együttműködést az eurózóna adósságválságának kezelése érdekében. A Financial Times úgy értesült, hogy a Van Rompuy–Barroso-terv valójában egy kivételtől, a társaságiadó-alap harmonizálására vonatkozó javaslattól eltekintve tartalmazza – még ha puhítva is – az eredeti német–francia tervezet célkitűzéseit. A társaságiadó-alap közös szabályozásának terve különösen Írország ellenkezését váltotta ki.

A 12,5 százalékos társaságiadó-kulcsot alkalmazó Dublin ugyanis attól tart, hogy az adóalap-harmonizáció idővel elvezetne a kulcsok egységesítéséhez is. A német–francia tervezet ezen pontja volt az, amellyel kapcsolatosan Orbán Viktor magyar kormányfő szinte azonnal közölte: Magyarország nem támogathatja az adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben. Az EU-elnökök tervezetében megtalálható az alkotmányos adósságfékre vonatkozó eredeti javaslat, illetve a nyugdíjrendszer demográfiai folyamatokhoz való igazítása is. Utóbbi kérdésben több tagállam is attól tart, hogy az akár az egységes nyugdíjkorhatár bevezetéséhez is elvezethet. Ezt a Van Rompuy–Barroso-terv sem írná elő, ám arra kérné a tagországokat, hogy dolgozzanak ki olyan indikátorokat, amelyek konkrétan bemutatják, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett meddig tarthatók fenn a nyugdíjrendszerek.

Az eredeti német–francia javaslat az inflációkövető béremelések rendszerének a megszüntetését javasolta, ezt a rendszert egyébként öt tagállam is alkalmazza az eurózónában. Ezzel szemben az új javaslat nem követelné meg az indexálás megszüntetését, ehelyett a bérnövekedés féken tartására vonatkozó intézkedéseket kérne a tagországoktól. Az új tervezet lényegesen eltér a német–francia csomagtól, miszerint a leendő versenyképességi intézkedések alkalmazásának vizsgálatát a tagállamok helyett az EB-re bízná. Több kisebb tagország érzékenységét kívánják így tompítani, amelyek német diktátumként élték meg a versenyképességi javaslatot. Az EU-elnökök tervének kidolgozását széles körű egyeztetések előzték meg az eurózóna 17 tagállama, illetve Van Rompuy és Barroso szakértői között.

A tagállamok ellenkezését látva Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő ugyanis már a versenyképességi paktumot bemutató február 4-i csúcson felkérte az Európai Tanács elnökét, hogy szondázza a többi tagállam véleményét. A Van Rompuy–Barroso-tervről hamarosan dűlőre kell jutni, ugyanis március 11-én külön csúcsot tartanak az eurózóna állam- és kormányfői, ahol a versenyképességi paktum mellett az eladósodott országok megsegítésére létrehozott mentőalap (EFSF) megerősítéséről is tárgyalnak. A cél az, hogy a március végi EU-csúcson már konkrét megállapodás szülessen a fenti kérdésekről.

Az amúgy német Wolfgang Münchau úgy látja: az ESM a kötvényvásárlások révén egy európai adósságkezelő intézetté válna, amely szerinte a Berlin által szorgalmazott gazdasági unió pénzügyi megfelelője lehetne. Azt, hogy az ESM, illetve a jelenleg is működő EFSF mentőalap kötvényvásárlási jogot kapjon, nemcsak a berlini kormány, hanem az ország jegybankja sem támogatja.

Emellett jogi szakértők szerint egy ilyen lehetőséget a német alkotmánybíróság is elkaszálna. A minap 189 német közgazdász is a kötvényvásárlási opció elutasítása mellett érvelt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Az amúgy német Wolfgang Münchau úgy látja: az ESM a kötvényvásárlások révén egy európai adósságkezelő intézetté válna, amely szerinte a Berlin által szorgalmazott gazdasági unió pénzügyi megfelelője lehetne. Azt, hogy az ESM, illetve a jelenleg is működő EFSF mentőalap kötvényvásárlási jogot kapjon, nemcsak a berlini kormány, hanem az ország jegybankja sem támogatja.

Emellett jogi szakértők szerint egy ilyen lehetőséget a német alkotmánybíróság is elkaszálna. A minap 189 német közgazdász is a kötvényvásárlási opció elutasítása mellett érvelt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. -->