Elfelejthetjük a magyar eurót

A március 25-i eurócsúcson került aláírásra az úgynevezett "Euró plusz paktum", mely szélesebb körű beleszólást biztosít az eurózóna vezetőinek a tagországok gazdaságpolitikai folyamataiba, cserébe 2013-tól korlátlanul élvezhetik a tagok a közös mentőcsomag nyújtotta biztonságot.

A tagországok közül Svédországon és Nagy-Britannián kívül Magyarország és Csehország nem írta alá a paktumot. Csakhogy az utóbbi két ország számára az uniós csatlakozási szerződés kötelezően előírja az eurózónához való csatlakozást.

Orbán Viktor már az Angela Merkel és Nicholas Sarkozy nevével fémjelzett megegyezésről szóló első híradások megjelenésekor elhatárolódott, mint mondta "meg van írva a csillagokban", hogy Magyarország 2020 előtt nem lesz az eurózóna tagja, mivel számára ez a megállapodás nem elfogadható.

Annak ellenére hogy Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta minden parlamenti párt támogatta az eurózónához való csatlakozást, a költségvetési hiány folyamatos túllépése nem tette lehetővé, hogy akár csak az euró előszobájának tartott ERM-II mechanizmus kereteibe beférjen az ország

Az új alkotmány tervezetéről szóló első hírek aztán egyértelművé tették: nem lesz Magyarországon euró. Az alaptörvény egyik cikkelye ugyanis épp arról ír: Magyarország fizetőeszköze a forint.

Bár az eurócsatlakozás ügyét névleg magukénak érző szocialisták tiltakoztak a tervezett szöveg ellen a Parlamentben, az eurót övező hangulat drámaian megváltozott: ma már az MSZP az egyetlen szocialista párt, amely támogatja a paktumot.

Az új alkotmány elfogadásával furcsa állapot állhat elő Magyarországon: az alaptörvény ugyanis ellentmond a 2004-es csatlakozási szerződésnek, ugyanakkor az alkotmánnyal szemben utóbbi nem lenne kikényszeríthető.