Eurózóna: Hiába minden, tovább dőlhet a dominó

Portugália sikeresen bocsátott ki 1 milliárd euró kötvényt: 650 milliónyi októberben jár le, 450 millió pedig jövő márciusban. A hozam 5,11 és 5,9 százalékon alakult, amely azt mutatja, hogy elkerülhetetlennek látszik a hitelcsomag. Az előz aukción a hat hónapos papír hozama 3 százalék alatt, az egy éves állampapír hozama 4,3 százalékon alakult.

Elemzők szerint egyre biztosabb, hogy a következő dominó is ledől: Portugália megsegítése pedig 80 milliárd euróba kerülhet. Félő, hogy Portugália után Olaszország vagy Spanyolország kerülhet a piac figyelmének középpontjába.

„Nem kaptunk semmilyen hitelkérelmet a spanyol kormánytól” – nyilatkozta Nemzetközi Valutaalap (IMF) elnöke, Dominique Strauss-Kahn a spanyol El Pais napilapnak. A Strauss-Kahn korábban több napilapnak is hangsúlyozta, hogy nem gondolja, hogy a dél-európai államnak külföldi segítségre lesz szüksége az államháztartás kiadásainak fedezésére.

„Úgy vélem, hogy az elmúlt időszakban a közvélemény Spanyolországot is azon országok csoportjába sorolta, amelyben olyanok vannak, mint Görögország. Holott a spanyoloknál korántsem ugyanaz a szituáció. A kormány nehéz helyzetben van, de teszi, amit tennie kell.” Strauss-Kahn biztos abban, hogy a spanyol kormány tudja hozni az ígért gazdasági adatokat.

Közben a nemzetközi hitelminősítők sorban minősítik le a gyenge országok adósságának besorolását, tekintettel arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében, amely 2013-tól lét életbe esetleg át kell ütemezniük adósságukat. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő – több tényező közt – ezért rontotta Portugália, Írország és Görögország hitelbesorolását. A Fitch, az európai legnagyobb hitelminősítő is úgy véli, hogy az ESM-mel nagyobb esélye van egy államcsődnek.

A piac továbbra is világosan árazza a görög államcsődöt. A Financial Times Deutschland (FTD) beszámolója unós kormányfőkre hivatkozva azt írja, hogy nem kizárt, hogy átalakítják Görögországnak 2010-ben nyújtott pénzügyi mentőcsomagját, mert ha nem így tesznek, az ország jövőre – a tervekkel ellentétben – nem lesz képes finanszírozni saját kiadásait sem, nemhogy az EU-tól és az Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett 110 milliárd euró kamatait.

A lap idézte a kormányfők egyik fő tanácsadóját, aki szerint elengedhetetlen, hogy az uniónak legyen „B terve” Görögország megmentésére. Azt ugyanakkor elismert, hogy ha a közösség vezetői átütemezik a görög államadósságot, az kedvezőtlenül hathat a pénzügyi piacokra, s Európaszerte pánikot válthat ki befektetői körökben. Arról nem is beszélve, hogy a mentőcsomagot igénybevett eurózóna tagállamok állampapírjainak kockázati felára (CDS) igencsak megugorhat.

Giorgosz Papakonsztantinou, görög pénzügyminiszter jelezte, nyitottak az adósság átütemezésére, valamint fontolóra veszik az EU és az IMF megszorító intézkedésekre vonatkozó ajánlásait. Ez ellentétes Görögország korábbi álláspontjával, amely szerint eddig teljesen elutasították ezt a lehetőséget. A pénzügyminiszter néhány napja azt mondta, hogy aki az adósság átütemezéséről beszél, az nem látja, hogy ennek sokkal nagyobb hátránya van, mint előnye.

Írország kedvezményt kapott

José Manuel Barroso, az EU Bizottság elnöke a parlament ülésén tartott beszédében hangsúlyozta, az a tisztességes, ha Írország is megkapja azokat a kedvezményeket, amelyeket Görögország kapott múlt hónapban. A dél-európai ország EU-s hiteleket érintő kamatterheit egy százalékkal csökkentették.

Hangsúlyozta: „Nem várhatjuk el, hogy a görög és az ír állampolgárok viseljék az államadósság terheit, azt, ahogy a kormányok ezek törlesztését intézik - utalt az országok által bevezetett megszorító intézkedésekre.   Az Independent ír lap brüsszeli tudósítója uniós forrásokra hivatkozva csak annyit közölt, hogy a szigetországnak adott kedvezményekről legelőbb a pénzügyminiszterek budapesti találkozóján születhet döntés.

A források szerint az ír pénzügyminiszter, Michael Noonan kezdeményezni fogja a könnyítést, de Finnország, Németország és Franciaország vélhetően az ír társasági adó jelenlegi 12,5 százalékának emeléséhez köti majd. Az ír pénzügyminiszter szerint ezt az ország nem fogja meglépni, mivel a kölcsönt nyújtó tagállamok nem várhatják el, hogy egy százalékos kamatcsökkentés érdekében az ország tönkre tegye gazdaságát.

Megjegyezte azt is, hogy ő, valamint további 11 ír uniós parlamenti képviselő már találkozott Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős biztossal, hogy meggyőzze a kamatkedvezmény szükségességéről. Az egyik ír képviselő, Sean Kelly felhívta Rehn figyelmét arra, hogy Írországnak szabálytalanul szabtak meg 3 százaléknyi kamatot, 2009-es megállapodás szerint Magyarországnak és Litvániának nem kellett ezt az extra kamatot kifizetnie.

Egy korábbi brit képviselő, Sharon Bowles arra kérte Barrosot, hogy ne nyereségforrásnak tekintse az ír államot, a kölcsön az eurózóna stabilitását szolgálja, majd hozzátette, hogy az ír adófizetők nem tudják állni a bankok megsegítését, s az uniónak fizetett kamatot együtt.