FT: Magyarország problémái korántsem oldódtak meg

A Moody''s kedden hét magyar bankot minősített le azzal indoklással, hogy túl nagy a deviza aránya a hiteleken belül, a másik ok a pénzintézetek profitjának csökkenése. A minősítő öt bank esetében - K&H, Budapest Bank, FHB, Erste bank és MKB - az úgynevezett pénzügyi erő minősítését rontotta, míg, az OTP Jelzálogbank esetében a forintadósság besorolásán, az OTP-nél a devizahitelek minősítését módosította lefelé.

Az FT szerint a leminősítés szinte meglepetésként jött a folyamatosan erősödő magyar devizát és a budapesti tőkepiac szárnyalását nézve. A kormány számításai szerint idén 3 százalékkal bővül a magyar gazdaság, s múlt hónapban 3,75 milliárd dollár értékben adtak el magyar állampapírt – több mint felét az idénre tervezettnek.

Eközben a magyar részvénypiac a régiós átlagnál is jobban teljesít az év eleje óta folyamatosan (egyedül Oroszország és Románia mutat jobb számokat, s a forint 11 hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben is.

S akkor miért is jött a Moody’s-tól a leminősítés – teszi fel a kérdést az FT blogolója. Mert a magyar bankok hitelállományának 70 százaléka devizában – elsősorban svájci frankban – áll. S a frank azonban az elmúlt években jelentősen erősödött a forinthoz képest, amely nagy terhet rótt a lakosságra. A magyar kormány erre reagálva betiltotta a deviza alapú jelzáloghitelezést. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása azonban csak ront a fizetési fegyelmen, amely a bankok mérlegét rontja.

Az Orbán-kormány ugyanakkor 2012-ig meghosszabbította a pénzügyi szervezeteket érintő különadót, amely évente 187 milliárd forintnyi terhet tesz a magyar bankrendszerre, s ami miatt több bank veszteséges is lett tavaly.

Az FT írásában kifejti, hogy Orbán Viktor, miniszterelnök tudja, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a problémát, ám aggodalomra ad okot, hogy a válasz már lassan egy éve húzódik. Habár a Magyar Hírlap keddi kiadása arról számolt be, hogy elkészült a bedőlt hiteleseknek szánt állami mentőcsomag

A lap szerint az alacsony költségű, támogatott hitellel váltanák ki az elszálló devizakölcsönöket, s erre 50-60 milliárd forintot szánnak a büdzséből. A tervezet mérsékelné a kezesek kötelezettségeit, és a csőd közelébe került ezrekre is gondol.

A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem rögzítené a forint-frank árfolyamot, amelyről a pénzügyi szakemberek is úgy vélekedtek, hogy megvalósíthatatlan.

A bankok hitelállománya azonban továbbra is aggasztó, mivel a háztartások alig tudnak megbirkózni a havi törlesztőrészletekkel, míg azok, akiknek hitelre lenne szükségük, s tudnák is fizetni a terheket, nem jutnak új hitelhez.