Kósa Lajos: már biztos, hogy lesz állami eszközkezelő

Az MR1 Kossuth Rádió Ütköző című műsorának vendége volt Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese és Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának helyettes vezetője. A politikusok mellett megszólalt a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét (BHKE) vezető Lénárd Mariann is.

Ha lejár a kilakoltatási moratórium július elsején, sok hiteles elveszítheti lakását, ezért is várják az érintettek egyre türelmetlenebbül a kormány és a bankok megállapodását. Közben a szocialisták is azt követelik a kabinettől, hogy váltsa be tavaly nyár óta hangoztatott ígéretét, és segítse ki a másfél millió devizában, elsősorban svájci frankban eladósodott családot.

Arra a kérdésre, hogy a június végén lejáró kilakoltatási moratóriumot vajon meg kell-e majd hosszabbítani Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta, lehetőség szerint nem kellene élni a lehetőséggel, mert ez már a harmadik határidő. Az ellenzéki politikus azonban úgy véli, ha nem lesz újabb időpont, akkor a kormánynak elő kell állnia a helyzet kezeléséhez szükséges, azonnal életbe léptethető elképzeléseivel. Szekeres Imre hozzátette, az MSZP szerint az államnak és a bankoknak is segíteni kell a helyzet megoldásában, de az adósoknak is kell terheket vállalniuk.

Kósa Lajos szerint sem szükséges a moratórium meghosszabbítása, mert a kormány és bankok, valamint a lakáshiteleseket képviselő szervezetek közötti megállapodás közel van, a július elsejei határidő tartható.

Lénárd Mariann, a banki hitelkárosultak egyesületének főtitkára szerint sok adós egy ideig megkönnyebbült a kilakoltatási moratórium meghosszabbításától, legtöbbjük azonban már nagyon türelmetlen, mert rendezni szeretné a helyzetét – bárhogy. Sokan kitartóan vártak, de mostanra nagyon elbizonytalanodtak, és nem is segítséget várnak, hanem magyarázatot, hogy mikor lesz megoldás – mondta a BHKE tisztségviselője.

Kósa Lajos a probléma kapcsán emlékeztetett rá, hogy a 2002/2003-ban az akkor hivatalba lépett Medgyessy-kormány szüntette meg a korábbi, 1998-ban bevezetett lakáshitelezési rendszert, majd azt ajánlotta az igénylőknek, hogy devizában vegyenek fel hitelt. 2004-ben még csak 20 milliárd forint volt a devizaalapú kölcsönök összege, mára ez 2800 milliárd forint, ami óriási növekedés - mondta a fideszes politikus, aki hozzátette, az átlag ember ugyan nem tudja felmérni a valós kockázatokat, de az államnak kötelessége lett volna figyelmeztetni a veszélyekre. Kósa Lajos szerint a szocialista többségű korábbi kormányzat nem hívta fel a hitelesek figyelmét a kockázatokra, ezzel szemben más országok vezetése előrelátó volt, Csehországban például betiltották a devizaalapú hitelezést.

Szekeres Imre a korábbi szocialista kormányzatot ért kritikákra azt válaszolta, az első Orbán-kabinet idején bevezetett, állami támogatású lakáshitelezés nem volt fenntartható, az ahhoz szükséges több száz milliárd forintot a költségvetés nem tudta már kifizetni. A devizahitelezés kapcsán az MSZP-s politikus megjegyezte, hogy az 2000-ben, a Fidesz kormányzása idején indult gépkocsikra adott kölcsönökkel. Szekeres Imre abban igazat adott Kósa Lajosnak, hogy a kormánynak vagy a parlamentnek fel kellett volna hívnia az állampolgárok figyelmét a kockázatokra. Hozzátette azonban, hogy 2004/2005-ben azonban akkora volt az éhség a hitelekre, hogy az a kevés józan hang, amely óvatosságra intett, elsikkadt. Az ellenzéki politikus szerint a tanulság az, hogy még egyszer ilyen csapdába nem szabad belemenni.

Kósa Lajos szerint a magyar államnak nem csak a szolidaritás miatt elemi érdeke a mostani helyzet megoldása. Egészen addig ugyanis, amíg másfélmillió ember mindennapi életét döntően befolyásolja a forint jegyzésének változása, a kormány keze meg van kötve a gazdaságpolitika terén, mert az árfolyam alakításával nem tudja például segíteni a magyar gazdaság exportját, növekedését. A bankoknak szintén az az érdeke, hogy kimeneküljenek a mostani helyzetből, mert ez az állapot őket is tönkre tudja tenni – mondta Kósa Lajos.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese a kormány és a Magyar Bankszövetség között körvonalazódó megállapodás kapcsán elmondta, tudni kell, hogy a problémák kezelésére nincs csodaszer: sok apró lépést kell tenni egyszerre, ami talán majd eredményhez vezet. A politikus a részletekről elmondta, törölni kell a hiteles és a bank közötti újabb megállapodásokat sújtó, államot illető tranzakciós költségeket - például az áthidaló hitelek szerződéseire kirótt terheket. A közjegyzői díjakat általánnyá kell alakítani, mert a jelenlegi gyakorlat szerint a bank és az adós közötti újabb hitel-megállapodás esetén a közjegyzők ismételten pénzt kérnek. Kósa Lajos szerint az általányba a módosítás díjának bele kell férni, mert sokak számára ez is jelentős könnyebbséget jelent.

A kormányzat véleménye, hogy stabilizálni kellene a törlesztőrészletet, beigazítani egy árfolyamsávba, és annak megfelelően fizetni a kölcsön utáni terheket. A törlesztés havi összege így több éven keresztül csak bizonyos szűk keretek közt mozoghatna. Amennyiben a befizetések elmaradnak a valós árfolyam szerinti kötelezettségtől, a különbözet elszámolásáról később kell dönteni, például közös kockázatvállalással - mondta a fideszes politikus. Kósa Lajos azonban hozzátette, ha a magyar gazdaság nem indul növekedésnek, és ezen keresztül a munkalehetőségek, illetve a jövedelmek nem bővülnek, akkor semmilyen csodaszer nincs, akkor nagyon nagy baj van.

Szekeres Imre elmondta, a hitelesek megmentésére az MSZP szerint a Fidesz által vázolt intézkedéseknél többre van szükség és más sorrendben. A szocialisták a legnagyobb problémának a kilakoltatás veszélyét tartják, úgy vélik, először erre kell megoldást találni. A kormánynak olyan döntéseket kellene hozni, amelyek alapján a fizetésképtelen adósok lakása az önkormányzaté vagy egy eszközkezelőé lehetne, a megszorult hiteles pedig szociális bérlakásként használhatná korábbi tulajdonát. A második feladat, hogy azoknak a problémáit, akik csak átmeneti fizetési zavarokkal küszködnek, a bankok és az állam segítségével át lehessen hidalni - mondta Szekeres Imre az MSZP álláspontját ismertetve.

Kósa Lajos elmondta, az már eldőlt, hogy létrehoznak egy nemzeti eszközkezelőt, de ennek felállításához szükségesek a legerősebb kompromisszumok. A kormánypárti politikus szerint el kell kerülni, hogy növekedjen a „potyautasok” száma. Előfordulhat olyan visszaélés, hogy valaki a lakását a rajta lévő teherrel gyakorlatilag eladja az államnak, majd széles jogkörökkel rendelkező bérlőként a törlesztőrészletnél jóval kisebb bérleti díjat fizet csak. Kósa Lajos szerint annak lehetőségét szintén ki kell küszöbölni, hogy a bankok a bizonytalan adósaikat egyszerűen a biztos adós államra cseréljék.

Szekeres Imre azonban úgy véli, épp az eszközkezelő kérdése a legfontosabb, ezért aggasztó, hogy tíz hónap óta nincs érdemi előrelépés az ügyben. Kósa Lajos szerint azonban az egyeztetések során az adósokat tömörítő szervezeteknek is az volt az egyik legfontosabb mondata, hogy semmi olyan megoldást nem szabad elfogadni, amely picit is csökkenti a hitel visszafizetési hajlandóságot. A fideszes politikus hozzátette, ha rossz vagy félig végiggondolt kompromisszum születik, akár néhány hét alatt megduplázódhat a bajban lévő hitelesek száma.