Nem találnak vevőt az önkormányzatok

Egyre több önkormányzat kerül csődközeli helyzetbe Magyarországon. A bajba jutott települések közül több szinte a teljes vagyonát eladásra kínálja, ám vevőt találni ezekre nehezebb, mint elsőre gondolnák.

Szigetvár volt az első nagyobb település, amely tavaly fizetésképtelenséget jelentett be, ám viszonylag gyorsan sikerült rendezni a hitelezőkkel a vitákat. A kisebb városok, falvak ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Pedig nem egy önkormányzatnak minden vagyontárgyát és ingatlanát ki kell árusítania, másképp nem kerülheti el a fizetésképtelenséget. Azonban sok helyen új problémával szembesülnek a vezetők: nincs vevő a felkínált javakra.

Ilyen például Jásztelek, amely 2007 óta működésképtelen besorolásban szerepel. A település önkormányzata az összes forgalomképes ingó és ingatlan vagyonát felajánlotta hitelezőinek. „Önkormányzatunk alapvető célja nem az, hogy adósságait ingatlanai eladásából finanszírozza, de a hivatalos eljárás keretében nem volt más választásunk” – mutatott rá Tóth Nóra, a jászsági kistelepülés polgármestere. A felértékelt ingatlanokból – amelyek között ott volt a polgármesteri hivatalnak korábban helyet adó épület is – egy legelő és egy épület talált gazdára.

Az egykori hivatal épülete a mai napig kihasználatlan, nincs pénz a felújítására. Amennyiben megfelelő ajánlatot kapna az önkormányzat, a képviselő-testület itt hajlana a bérbeadásra, vagy épp az ingatlan eladására – jegyezte meg a polgármester.

Nem feltétlen jó, hogy 31 milliárddal segítik az önhikis önkormányzatok hitelkonszolidációját, le kell zárni azt a rossz gyakorlatot, hogy az állam minden gazdálkodási hibát rendbe hoz – véli Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke. Állami segítség híján fel kell vállalni olyan lépéseket is, amelyek valóban fájhatnak: néhány munkahely megszüntetése vagy a közalkalmazotti státus elvétele nem könnyű, de gyakran elkerülhetetlen lépés Wekler szerint. A KÖSZ-elnök arra is felhívta a figyelmet: minden önkormányzatnak meg kell tanulnia, hogy működési célra nem szabad hitelt felvenni, mert képtelenek lesznek azt visszafizetni.

Wekler a nehézségek okairól elmondta: az állami támogatás 1993 óta folyamatosan csökken, a tartalékok kimerültek. Másfelől az EU-s források közül is kevés jutott a kistelepüléseknek, s az ezekből megvalósított projekteket a legtöbb esetben előre kellett finanszírozni, a pénzek beérkezése viszont a bürokrácia tempója miatt hónapokig, rosszabb esetben évekig is eltarthat.

Nehéz a probléma rendezése az önkormányzati rendszeren belül; az olyan települések vezetői, ahol nem dúskálnak a javakban, de nincs hiány, igazságtalannak tarthatják, hogy korábban szabálytalanul gazdálkodó önkormányzatokat ment meg az állam – mondta el Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Azt támogathatónak tartja, hogy a kormány tiszta lapot adna a helyhatóságoknak a mostani krízis rendezése után, de kiemelte: rendkívül fontos, hogy a 31 milliárdos támogatást hatékonyan osszák el.

A TÖOSZ felajánlotta a kormánynak, hogy segítenek a támogatás elosztásának szakmai körülményeit meghatározni, de reakció még nem érkezett. A legfőbb problémának Zongor azt tartja, hogy a kötelező feladatokra adott normatív támogatások értéke csökken, s hogy a helyi bevételek a gazdasági válság kezdete óta egyre bizonytalanabbak. Mégis, túl sokáig már nem lehet feszíteni a húrt, az önkormányzatok döntő többsége legalább egy évtizede folyamatosan próbálkozik a racionalizálással.

Wekler Ferenc szerint maga a felvetés is komoly károkat okozhat, akár anyagiakban mérve is. Ha a kistelepülések vezetői folyamatosan azt hallják, hogy nincs szükség rájuk, megfordulhat a fejükben, mi értelme is van annak, hogy felelősen dolgozzanak, s ennek nagy hátrányai lehetnek – emelte ki.

Wekler Ferenc szerint maga a felvetés is komoly károkat okozhat, akár anyagiakban mérve is. Ha a kistelepülések vezetői folyamatosan azt hallják, hogy nincs szükség rájuk, megfordulhat a fejükben, mi értelme is van annak, hogy felelősen dolgozzanak, s ennek nagy hátrányai lehetnek – emelte ki. -->