Az első pillantásra örömtelinek tűnő hírek mögött azonban több súlyos szerkezeti probléma húzódik meg – figyelmeztet számos közgazdász. A valutatartalékról szóló adat közvetlenül a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságok (G20) pénteki pénzügyminiszteri találkozója előtt látott napvilágot, ahol újfent rámutattak, hogy a nagy kereskedelmi többletek mekkora veszélyt jelentenek a globális gazdasági egyensúlyra nézve (lásd keretes írásunkat).
A nemzetközi, főleg a fejlett országok részéről tapasztalható rosszallás mellett azonban Kína saját gazdasági érdekeinek sem használ a tartalék nyakló nélküli felhalmozása. A nagy külkereskedelmi többlet jelentős részben a mesterségesen alacsonyan tartott jüanárfolyamnak köszönhető, amely olcsóvá teszi a kínai exportot. Az olcsó jüan viszont az import drágulását és ezen keresztül az infláció erősödését eredményezi. Mindez pedig a belső fogyasztás növekedése ellen hat, miközben a pekingi vezetés éppen arra próbál törekedni, hogy a hazai kereslet erősödése függetlenítse Kínát az exportpiacok ingadozásától. A márciusi infláció 5,4 százalékot tett ki, ez az elmúlt három év legmagasabb értékének számít.
Egyre több közgazdász kérdőjelezi meg, hogy megér-e ekkora árat az exportra termelő vállalatok érdekeinek védelme. A kivitel a kínai GDP mindössze 4 százalékát teszi ki, miközben a belföldi fogyasztás és beruházás felelős a bruttó hazai termék 48 százalékáért – mutat rá a Reuters.
A belső gazdasági fejlődést érő hátrány mellett a felhalmozott valutatartalék megfelelő befektetése is egyre nagyobb problémát jelent. Ekkora összegért Kína leginkább továbbra is amerikai kötvényeket vásárolhat, miközben Peking már most is 1150 milliárd dollár értékben birtokol Washington által kibocsátott állampapírokat, így az USA legnagyobb hitelezőjének számít.
A pénteken Washingtonban közösen elfogadott koncepció értelmében a jövőben feltárnák a kockázatos tendenciákat az egyes államok kapcsán, később lépéseket is tennének a korrigálásuk érdekében. A megfigyelés három kritérium, az állami és a magánszektor pénzügyi helyzetének, illetve az illető ország külgazdasági pozíciójának vizsgálatával történik majd. A legtöbb figyelmet a hét legnagyobb nemzetgazdaság állapotának szentelnék. Az eladósodás mellett a globális egyensúlyt károsító, túlzott – például kínai vagy német – kereskedelmi többlet is veszélyes tendenciának minősülhet a jövőben.
A pénteken Washingtonban közösen elfogadott koncepció értelmében a jövőben feltárnák a kockázatos tendenciákat az egyes államok kapcsán, később lépéseket is tennének a korrigálásuk érdekében. A megfigyelés három kritérium, az állami és a magánszektor pénzügyi helyzetének, illetve az illető ország külgazdasági pozíciójának vizsgálatával történik majd. A legtöbb figyelmet a hét legnagyobb nemzetgazdaság állapotának szentelnék. Az eladósodás mellett a globális egyensúlyt károsító, túlzott – például kínai vagy német – kereskedelmi többlet is veszélyes tendenciának minősülhet a jövőben. Magyar lehetőségek A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal Kínában Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A pénteken kezdődött egyhetes úton a tárcavezető Hongkongban, Pekingben, Sencsenben és Csungkingban folytat megbeszéléseket a kínai vasútügyi, közlekedési, kereskedelmi és külügyminisztériumi vezetőkkel, illetve a légügyi hatóság és a jegybank elöljáróival.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a megbeszéléseken a felek az infrastrukturális, elektronikai, informatikai és turisztikai fejlesztések, a kereskedelmi, pénzügyi, légiköz-lekedési, kutatás-fejlesztési, valamint kulturális és oktatási együttműködés további lehetőségeit térképezik fel.
Fellegi Tamás Kína egyik vezető telekommunikációs vállalata, a Huawei vezetőivel is egyeztet, és áttekintik az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A Huawei múlt csütörtökön jelentette be, hogy az eddig tesztjelleggel működő támogató központját véglegesen Magyarországra telepíti.
A magyar delegáció tagja Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. vezérigazgatója és Mendelényi Dániel, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosság vezetője. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.