A görög csőd ijesztő következményekkel lehet a nyugdíjakra

Hevesen tiltakozik egy esetleges újabb Görögországnak nyújtott uniós kölcsönt Nagy-Britannia pénzügyminisztere. George Osborne szerint a piacok már most is szkeptikusak azt illetően, hogy a dél-európai ország egyáltalán az eddig felvett adósságát vissza tudja-e fizetni. A britek emellett a Portugáliának nyújtott mentőcsomagban való részvételtől is vonakodnak, Osborne szerint erre nem ő, hanem korábbi, munkáspárti elődje vállalt garanciát. A szigetország egyedül Írország kimentésében vállalt szerepet, az uniós segélyen kívül hétmilliárd fonttal járult hozzá a zöld sziget bankrendszerének talpra állításához.

A briteket nem az önzetlenség vezette, az ország bankjai ugyanis olyan jelentős befektetéseket tudhatnak magukénak Írországban, hogy a bankrendszer csődje már a brit bankok likviditását is veszélyeztette volna.
Írországban a bankok csődjét, legalábbis az intézményi hitelezők felé esedékes kötelezettségeinek részleges felmondását ugyanakkor csak ideig-óriáig érdemes elodázni – mondta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A bankrendszerének fenntartása érdekében az állam olyan mértékű garanciát vállalt, amelyet csak akkor tudna tartani, ha az ebből fakadó terheket az adófizetőkre hárítaná. Ezt egy kormány sem fogja meglépni: „politikailag nem lenne kifizetődő, hogy külföldi befektetőket az ország adófizetőinek pénzéből segítsék ki” – magyarázta.

A bankszektorban várhatóan lesz csődesemény, ami viszont megakadályozza, hogy az ír állam hasonló helyzetbe kerüljön. Nem így Görögországban. Az eurózónában elsőként külföldi hitelt igénybe vevő dél-európai ország nagy valószínűséggel fizetésképtelenné válik, ami után a nagyobb hitelezőknek és államkötvény-tulajdonosoknak, valamint a görög államnak megoldást kell találniuk a csődesemény utáni fizetési feltételekben. Egy országban – s ez nem csak Görögországra igaz – a bankrendszer befektetéseinek egy része állampapírokban áll, melyeket alapesetben kockázatmentesnek befektetésekként könyveltek el. Legalább is eddig. Duronelly Péter a Világgazdaságban pénteken megjelent írásában már felhívta a figyelmet arra, hogy az európai adósságválságot nézve felül kell vizsgálni a kockázat fogalmát az állampapírok esetében.

A piac szerint 70 százalék a görög csőd

Az, hogy Görögországban már-már elkerülhetetlen a csőd az is mutatja, hogy eddig nem látott magasságba emelkedett Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása. A görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint másfél millió euró minden 10 millió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre. A CMA számítási modellje szerint a Londonban hétfőn kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem 70 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. A görög államadósság megbízhatóságát a Standard and Poor's is kétségesenk látja, amely hétfőn BB mínuszról B-re rontotta a besorolást.

A szakember szerint Görögországban várhatóan csak néhány banknak kell plusz tőkét biztosítani. „Görögország kis ország, így ugyan sokan járnak majd rosszul – elsősorban a német tartományi kezekben álló úgynevezett Landesbankok, amelyek befektetéseinek jelentős része áll a periférikus országok alapjaiban – e csőd önmagában azonban nem jelent válságot az unióban” – tette hozzá. A probléma akkor lesz, ha Portugália után esetleg Spanyolország sem lesz képes önállóan fizetni adósságait. Ekkora országot ugyanis nem tud az unió megmenteni. Ha Spanyolország a most elkezdett úton halad tovább, államadósságának mértéke néhány éven belül eléri a bruttó hazai termék (GDP) száz százalékát, amely az ibériai szomszédjukhoz hasonló válságot fog előidézni. Mi több, Spanyolországban az nagy arányú rossz ingatlanfedezetű hitel miatt a bankok sincsenek rózsás helyzetben.

Portugáliában egyelőre a kamatoktól megtisztított költségvetési egyenleg nem fedezi a kiadásokat, s amíg ez nincs így, addig nem boldogul külföldi hitel nélkül. Ahhoz, hogy a piacról önállóan tudja finanszírozni a kiadásokat ahhoz olyan mértékű gazdasági növekedésre lenne szükség, amelyre egyebek mellett a magas munkanélküliség miatt egyelőre nincs kilátás.

S hogy hosszú távon mi lehet a megoldás? Duronelly Péter szerint az európai adósságválságnak számtalan következménye lehet. Egy-két részlet azonban már most látszik: néhány évtizeden belül a kormányok – a demográfiai változások miatt - elengedhetetlenül a nyugdíjak megkurtítására kényszerülnek, de az is elképzelhető, hogy mivel a drasztikus méreteket öltő adósságállományt az országok reálértéken egészen biztos nem tudják visszafizetni, vagy elinflálják vagy csődöt jelentenek. Azok akik viszont államkötvényekbe tették pénzüket, mindenképpen rosszul járnak. Az európai adósságválságra a jelenlegi állás szerint azonban 2013 előtt biztosan nem születik megoldás.