Csaba László a Mol-ügyletről - Az oroszok így üzletelnek

“A kormányzat több mindent mondott, egyfelől azt, hogy szeretné erősíteni az állami befolyást a piaci folyamatokban, másfelől az energia árát politikai kérdésként kezeli, mint a megelőző két kormány is; harmadrészt pedig régi félelem volt, hogy az orosz tulajdon kockázatos, mert nem lehet tudni, hol végződik az állam és hol kezdődik a piac és mikor melyik logikája érvényesül” - hangoztatta a közgazdász, aki szerint ebben az esetben az ár alárendelt tényezőnek számított a fenti célok mellett.

A felvetésre, hogy egyes vélemények szerint a kormányzat ezek után bele tud majd avatkozni a benzinár képzésébe – amit Fellegi Tamás miniszter egyébként cáfolt –, Csaba László úgy reagált: ha valakinek mindennel egybevéve egynegyed hányadnyi tulajdonrésze van egy cég vezetésében, az elég jelentősen tudja befolyásolni az adott vállalat politikáját.

“Arra látunk példát, hogy a kormány hajlamos állam vezérelte modellben elképzelni a magyar gazdaságot, amikor is meghatározza a devizaátváltási árfolyamot, vagy különadókat vet ki. Kétségtelen, hogy egy ilyen meghatározó befolyás a nemzeti olajtársasággal és azon keresztül a benzinpiaccal kapcsolatban is sokkal nagyobb teret enged a kormány számára, mint a korábbi helyzet” - hangoztatta a közgazdász-egyetemi tanár.

Azt nehéz lenne eldönteni, hogy egy, még csak most elkezdődött műveletnek mi lesz a jövője és kifutása. „Én arra gondolnék, hogy viszonylag magas olajárak mellett többlet bevételeket és egyben mozgásteret jelent a magyar kormány számára” – tette hozzá Csaba László.

„Hogy a piacok minderre hogyan reagálnak, meglátjuk. Kezdetben nem voltak nagyon lelkesek, ahogy akkor sem, mikor Ausztriában hasonló lépésekre került sor, mert a piacok nem szeretik az állami tulajdont „– érvelt a szakember.

Bár a hivatalos magyar álláspont arról szól, hogy a részvények vételárán kívül semmi egyéb alku vagy megállapodás nincs a háttérben, némely elemzők mégis emlékeztetnek rá: 2015-ben meg kell kötni az oroszokkal a hosszú távú gázszerződéseket, előttünk áll a paksi atomerőmű bővítése, adott esetben metrókocsik beszerzése; mindezekben az oroszok érdekeltek lehetnek – vetette el a Közbeszéd.

A Mol-pakett ügy nem egy szokásos piaci tranzakció, ebből következően igaz a kérdésben felvetett állítás, miszerint a részvények kivásárlása egy csomagterv része lehet, amelyben egymáshoz vannak kötve olyan ügyletek, amelyek közvetlenül nem is kötődnek egymáshoz. “Ez mindig így volt az oroszoknál éspedig minden viszonylatban” - hangoztatta Csaba László, az egyes elemek közötti konkrét összefüggéseket azonban kívülről nem lehet látni – tette hozzá.

Azt, hogy a mostani részvényvásárlás nem egy szokásos piaci tranzakció volt, a közgazdász azzal támasztotta alá, ahogyan történt a megállapodás: előbb a tulajdonos orosz céggel kezdett tárgyalni a magyar fél, de nem jutott semmire, majd eljutottak az orosz miniszterelnökig és annak helyetteséig; ráadásul néhány hónappal ezelőtt még nem jutottak megállapodásra, most meg igen, ez tehát nem tekinthető egy szokásos piaci tranzakciónak.

Mi indokolhatja azokat a kormányzati megszólalásokat és megfogalmazásokat, hogy a Mol-pakett ügylettel az orosz-magyar gazdasági és diplomácia kapcsolatok egyenesre útra kerültek, megszűntek a konfliktusok és el lehet kezdeni az építkezést? Miért volt ekkora konfliktuspont ennek a Mol-részvénycsomagnak az oroszok általi tulajdonlása? - hangzott a kérdés.

Azért volt konfliktusforrás, mert a megelőző két kormány és a jelenlegi is úgy lépett fel, hogy az európai bíróság előtt – ha oda került volna az ügy – biztosan elbukott volna a magyar fellépés – reagált Csaba László, emlékeztetve: egy húsz százalék feletti tulajdonrésszel bíró tulajdonos megjelenését megakadályozták a közgyűlésen, megakadályozták, hogy az érdekeit érvényesítse.

A felvetésre, hogy az orosz cég miért adta el akkor a tulajdonrészét, hiszen ez ilyen módon üzlet lehetett volna a számára, a közgazdás-professzor azt mondta: lehet azon töprengeni, hogy az ember akar-e adott esetben tíz évet pereskedni, vagy peren kívül kiegyezik egy alacsonyabb ár mellett, amit viszont azonnal megkap és a következő kilenc évben saját belátása szerint fialtat.

“Azt gondolnám, hogy ebben az esetben végül az a meggyőződés vált erősebbé, hogy elég rendesen kerestek ezen – olyan hatvan százalékot minden egyes részvényen, ami azért nem rossz befektetés és megtérülési ráta” - nyilatkozta Csaba László a Közbeszéd stúdiójában.