Devizahitelesek: holnap derül ki minden a mentőcsomagról

A korábban kiszivárgott sajtóhírek szerint a Nemzetgazdasági minisztérium és a Magyar Bankszövetség közti tárgyalások alapján a kormány 180 forinton rögzítené a svájci frank alapú jelzáloghitelek törlesztő részleteit érintő árfolyamot, s 250 forinton az euróban felvett kölcsönökét legfeljebb három és fél évre. A csomagban az árfolyamrögzítésen túl a bankok -  egyelőre nem tisztázott – ösztönzőket kapnának a hitelezés fellendítése érdekében, s a lakásárverezési moratórium július elsejei feloldását követően kvóták alapján értékesíthetnék a törleszteni nem tudók ingatlanját.

Oszlay András a budapesti DZ Bank közgazdásza a Bloombergnek úgy nyilatkozott, e terv csak átmenetileg segítene az adósok problémáján, s – ahogy arra korábban már londoni elemzők is figyelmeztettek – a lépés a devizahitelesek problémáját a gazdaság más szegmensére gördíti át.

Március végi adatok szerint a magyar háztartások 4,1 ezer milliárd forintos jelzáloghitel-állományának 63 százaléka devizában denominált, a teljes állomány 53 százaléka svájci frank alapú.

A kormány hónapok óta folytat tárgyalást a Magyar Bankszövetséggel a hitelesek problémáinak megoldására, Müller János, a szervezet főtanácsadója lapunknak hétfőn úgy nyilatkozott: a kormány kedden délelőtt tart rendkívüli kormányülést, s délután hozzák nyilvánosságra a szövetséggel egyeztetett programot.

A forint hétfőn szeptember óta legnagyobb mértékben – 11,3 százalékkal – gyengült az alpesi devizával szemben, míg az ország legnagyobb hitelezője, az OTP Bank részvényeinek árfolyama 3 százalékkal esett a budapesti kereskedésen.

A koppenhágai Nordea Bank stratégája szerint a frank árfolyamának rögzítésével a kormány 3-4 évre elodázta az óriási mértékű devizahitelek problémájának megoldását. Ez a lépés ugyanis nem tűnteti el a hosszú távú devizaadósságot, ugyanakkor legalább két évig folyamatosan nyomás alatt tartja majd a forintot. Szélesebb spektrumban a magyarországi alapok komoly kárát láthatják a kormány mentőcsomagjának és az Eurókötvények és a CDS is nyomás alá kerülhet.

Oszlay felhívta a figyelmet arra, hogy a devizahiteles mentőcsomag még állami garanciákkal is veszteséget jelent a pénzügyi szolgáltatóknak, amely elsősorban az adózott eredményt csökkenti. „Egy olyan időben, amikor a külföldi bankbefektetők a régió más államaiba költöztetik tevékenységüket a drámaian magas pénzügyi különadó miatt, a bankok további terhelése igencsak megfontolandó” – tette hozzá.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az OTP-t leszámítva a magyar bankrendszerben főként külföldi tulajdonú vállalatok működnek, egyebek mellett a KBC, Erste Group és az Intesa Sanpaolo leányvállalatai.

A hitelezőknek majd lehetőségük lesz, hogy háztartási hiteleiket és a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsön egy részével csökkentsék a pénzügyi szektort érintő különadó alapját, amelyet 2012-ig kíván fenntartani a kormány.

Az UniCredit elemzői ennél tovább mennek, szerintük a bankokkal történő szélesebb körű megegyezés, amely ismét megnyitja a hitelezési hajlandóságot, kulcsfontosságú a forint stabilitásának szempontjából.