Medgyessy: "Nem az én időmben szállt el az államadósság"

A volt kormányfő ezt kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának az államadósság 2002-2010 közötti alakulását vizsgáló albizottságában mondta, hozzátéve, 2002-től 2004 végéig az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva 8,9 százalékról 6,4 százalékra csökkent.

A volt miniszterelnök védelmébe vette a kormánya által megvalósított 100 napos programot, úgy érvelt, ennek költségvonzata mindössze 1 százalékpontot jelentett a 2002-es GDP-arányos államháztartási hiányból.

Medgyessy Péter szerint az államadósság nem az ő miniszterelnöksége alatt ugrott meg jelentősen. Rámutatott: 2002-ben is csupán azért emelkedett meg az előző évi 51 százalékról 55 százalékra az államadósság rátája, mert a kormány áttért a nemzetközi sztenderdek szerinti elszámolásra, aminek az volt a lényege, hogy a korábban nyújtott állami garanciákat beszámították az államadósságba.

A volt miniszterelnök védelmébe vette a kormánya által megvalósított 100 napos programot. Úgy érvelt, ennek költségvonzata mindössze 1 százalékpontot jelentett a 2002-es GDP-arányos államháztartási hiányból, mintegy 200 milliárd forinttal emelve meg. A volt miniszterelnök az akkori 50 százalékos közalkalmazotti béremelést - amely elsősorban az egészségügyben dolgozókat, illetve a pedagógusokat érintette - indokoltnak tartotta, hisz például az orvosok "elvándorlása" az országból már akkor elkezdődött - tette hozzá.

Medgyessy Péter az akkori nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjak bevezetésének 2002-es első lépését egyfajta igazságtételnek nevezte, emlékeztetett arra, az akkori nyugdíjasok döntő részének nyugellátását még a rendszerváltás előtti bérek alapján állapították meg. Medgyessy Péter közölte: a 13. havi nyugdíjak bevezetése 4 év alatt együttesen 8 százalékos nyugdíjemelést jelentett.

A volt miniszterelnök emlékeztetett arra: a 2002-es deficitet az agrárhitelek konszolidációjára adott mintegy 60 milliárd forintos költségvetési összeg is növelte. Szólt arról is, hogy az akkori lakástámogatási rendszer egyre nagyobb terheket rótt a költségvetésre. A volt miniszterelnök arra emlékeztette a bizottságot, hogy az akkori parlament pártjainak döntő többsége, köztük a Fidesz és a KDNP is megszavazta a 100 napos programot megalapozó törvényeket.

A volt miniszterelnök elmondta: a gazdasági növekedés 4,5-4,8 százalékot ért, a munkanélküliség rátája 6 százalék körül volt a 2002-2004-es években.

A képviselők közül Babák Mihály (Fidesz) arról érdeklődött Medgyessy Pétertől, mennyiben járult hozzá a korrupció az államadósság növekedéséhez, és "mibe került az akkori koalíció". Babák Mihály igen élesen úgy fogalmazott: a magas államadóssági ráta olyan helyzetbe hozta az országot, hogy "ma Magyarország gazdasági-pénzügyi szükségállapotban van". Pősze Lajos független képviselő pedig arról kérdezte a volt kormányfőt, nem gondolta-e, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszert már akkor meg kellett volna változtatni.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke emlékeztetett arra, hogy az előző pénzügyminiszterek közül Oszkó Péter szerint a bajok már a 2002 körüli évekre vezethetők vissza, és az sem vitatható, hogy nyolc év alatt 51-52 százalékról 80 százalék fölötti arányra emelkedett az államadósság GDP-hez mért rátája 2010-re. Lenhardt Balázs (Jobbik) Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szavaira emlékeztetve azt mondta: a 100 napos program hosszú távon hatva növelte az államadósságot.

Medgyessy Péter válaszában kiemelte: mint magyar állampolgár, kikéri magának, hogy "gazdasági-pénzügyi szükségállapot lenne az országban", ha ez így volna, az lenne a helyzet az országban, mint Görögországban, Írországban, vagy Portugáliában". "Ezt mondani finoman fogalmazva is meggondolatlanság" - hangsúlyozta a volt kormányfő.

Medgyessy Péter elmondta: a 2002-es béremelések az áfá-ban, az szja- és a tb-rendszeren keresztül jelentős bevételt is hoztak a központi költségvetésnek. A volt kormányfő szerint a magányugdíjpénztárak megszüntetése, a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe visszatérés az ország demográfiai helyzete miatt igen nagy kockázatokkal jár.

Arról is szólt: 2004 közepén a 2005-ös költségvetés tervezésekor már komoly vitái voltak kormányfőként az akkori koalíciós partnerpárttal, sőt az MSZP egyes képviselőivel, ő már akkor szigorításokat akart a költségvetésben. A koalíciós partner és az MSZP egyes képviselői attól tartottak, ha szigorítások lesznek a büdzsében, akkor az a választás előtti évben csökkenti az akkori kormánypártok népszerűségét.