Megszűnik az OÉT

A kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét s létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), amely egyesíti majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF) – adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délután. A tárca szerint az OÉT „nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve”, a GSZT és a GEF pedig bár tágabb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik. A jelenlegi, „elavult” érdekegyeztetést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével a kormány szerint hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új rendszer váltja fel.

A létrehozni kívánt NGTT tagjai a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom, az egyházak és a tudományos élet szereplői lennének. Az egyelőre nem világos, hogy mely civilszervezetek milyen rend szerint vehetnének részt a tanács munkájában, az eddigi hírek szerint a nagycsaládosok, a környezetvédők, az oktatással, az ifjúság, sport, kultúra témakörével foglalkozó és a szociális feladatokat ellátó szervezetek, valamint a nyugdíjasok civilszervezetei kapnának szerepet.

„Tulajdonképpen a döntéssel legalizálják a mostani helyzetet, hiszen az OÉT gyakorlatilag nem működik december másodika óta” – reagált lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „Természetesen az érdekegyeztetés hatékonyságát nem a formája, hanem a tartalma dönti el, ha valódi egyeztetésre ad alkalmat az új rendszer, az átalakítás még akár jó is lehet. Elképzelhető azonban, hogy ezzel fellazítják a két évtizede működő érdekegyeztetési fórumot, hogy látszatpárbeszédet alakítsanak ki, ami komoly probléma lenne. Ezért minél előbb tárgyalóasztalhoz kellene ülni a részletek miatt.” Pataky Péter azt is megjegyezte: „Félő, hogy az új testület túl széleskörűen működik majd, és nem tud hatékonyan dönteni a munka világát érintő kérdésekről.”

„Azt, hogy az új rendszerben milyen hatékony érdekegyeztetésre lesz mód, az fogja eldönti, hogy ezt a kormány mennyire veszi komolyan, s az új testületnek milyen jogosítványai lesznek” – mondta el a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: „Ha az új fórum a felek részvételével dönthet majd a munka törvénykönyvének a módosításairól, a foglalkoztatáspolitika fő irányairól vagy a minimálbér kérdésében, akkor az új rendszer is betöltheti szerepét. Fontos az is, hogy annyi résztvevő legyen az egyeztetéseken, amennyi még hatékonyan tud tárgyalni. Ha az elmúlt egy év gyakorlatával szemben ezután valódi érdekegyeztetés lesz, akkor az új rendszer ellen sem lesz kifogásunk. Mi a hatékony, működő párbeszéd fenntartásában, illetve visszaállításában vagyunk érdekeltek.” Dávid Ferenc megjegyezte még: a rendszer átalakítását „illett volna megbeszélni” azokkal a résztvevőkkel, akik két évtizede dolgoznak az OÉT-ben.

Kónya nem vállalja tovább

Lemondott posztjáról Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Döntését közleményében azzal indokolta, hogy a kormány tervezett intézkedéscsomagjával kapcsolatban a szervezetben kialakult többségi véleménnyel nem tud azonosulni. A részletekről, így a számára elfogadhatatlan többségi véleményről Kónya nem kívánt nyilatkozni. Utóda Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke lett, aki szerint az ellentét abból adódik, hogy a rendvédelmisek egyik fele tárgyalóasztalnál szeretné megoldani az ügyet, másik fele viszont nem riad vissza attól sem, hogy utcára vonuljon.